87555. lajstromszámú szabadalom • Villamos kondenzátor

Megjelent 1931. évi február hó lfe*-»á i i. MAGTAR KIRÁLYI JfiKBBSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8 7555. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Villamos kondenzátor. Pfiffuer Emil igazgató Fribourg. A bejelentés napja 1923. évi február hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi február hó 10-ike. A találmány tárgyát egy kondenzátor képezi, amely egymásra rétegezett, egy­mással párhuzamosan kapcsolt, tetszőle­ges elrendezésű részkondenzátorokból áll. 5 A találmány lényege abban áll, hogy az egyes részkondenzátorokat képező leme­zek egymástóli távolsága, legalább is a fegyverzettel ellátott széleken, meg van növelve azon célból, hogy a kerületen az 10 egyes lemezek között kialakuló mező gyöngíttessék. A találmány tárgyának további kikép­zése abban áll, hogy az egymással veze­tőileg összekötött és így azonos polari­t5 tású fegyverzetek közé szigetelő rétegek vannak behelyezve, amely elrendezésre ezenkívül jellemző az, hogy e rétegek dielektromos állandója kisebb, mint a kondenzátor dielektrikumának állandója. 20 A kondenzátorban továbbá a találmány értelmében távolságtartó betétek vannak elrendezve, és a fegyverzetek szélein en­nek következtében kialakuló rések szige­telő anyaggal tölthetők ki. 25 Ismeretes, hogy villamos kondenzáto­rok fémfegyverzetének a dielektrikum felületével mindennemű, akár levegőből, akár bárminő más kisebb villamos átütési szilárdsággal, általában kisebb dielektro-80 mos vezetőképességgel bíró test kizárása mellett, benső érintkezésben kell lennie. Ha azonban ezen feltétel a kondenzátor egyes lemezeire ki is van elégítve, pl. azáltal, hogy a fémfegyverzeteket magas 85 nyomás, vegyileg lecsapott rétegek segé­lyével, vagy más módon hozzuk az egyes szigetelő rétegekkel benső érintkezésbe, úgy az egyes fegyverzetek kerületén fel­lépő villamos viszonyok még mindig za­varó hatást fejthetnek ki. Különösen 40 fennáll ez az eset vékony szigetelőrétegek alkalmazásakor. A mellékelt rajz a találmánynak egyes példakénti kiviteli alakjait vázlatosan tünteti fel. Az ábrák a kondenzátorokat 45 metszetben tüntetik fel és az összes ábrá­kon az egymással vezetőileg összekötött azonos polaritású fegyverzetek + illető­leg — jellel bírnak. Az 1. ábra a fegyverzetek kerületén ki- 50 fejlődő mezők keletkezését tünteti fel arra az esetre, ha az alsó szigetelő lemez (2) alsó fegyverzete a felsőn túlnyúlik. Ez esetben a mező a felső lemez (1) alsó fegy­verzete és az alsó lemez (2) alsó fegyver- 55 zete között fejlődik ki. A felső lemez (1) fegyverzete azonban az alsó szigetelő le­mez (2) fegyverzetével nem áll benső érintkezésben és a kettő közötti vonalká­zott rés (4) levegővel, vagy valamely szi- 60 getelő anyaggal van kitöltve. Ha a le­mezek (1) és (2) nagy dielektromos állan­dóval bírnak, a közbenső teret (4) kitöltő közeg viszont alacsony dielektromos állan­dóval bír, és azonkívül átütés elleni vil- 65 lamos szilárdsága is kisebb, mint az álta­lánosan e célra alkalmazott közegeké, úgy e közbenső réteg (4) könnyen átüttetik és az alsó lemez (2) felületének e részén szik­rák képződnek, amelyek az alsó lemez 70 (2) anyagát fokozatosan felhevítik és szét­roncsolják, míg az alsó + és — fegyver­zetek és végeredményben maga a konden­zátor is átüt. Ha ezzel ellenkezőleg a teret (4) meg- 75 felelő szigetelő anyaggal töltjük ki, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom