87549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldtartalmú anyagok feltárására

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8*7549. SZÁM. — Xll'b. OSZTÁLY. Eljárás timföldtartalmú anyagok feltárására. Dr. Kleiiimanii Frigyes vegyész Bonn. A bejelentés napja 1924. évi január hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi január hó 13-ika. Az eddig ismert eljárások alumíniumhidroxid előállítására természetes alumíniumoxidvegyíiletekből, pl. bauxitból azon alapultak, hogy a nyersterméket aprítása 5 előtt magas hőmérsékleten szárították vagy pörkölték. Ilyen módon akarták a kőzet által tartalmazott vizet eltávolítani és egyidejűleg a humuszsavakat elroncsolni, mely utóbbiak tudvalevőleg késlel-0 tetik az alumíniumhidroxid lecsapódását, minőségét hátrányosan befolyásolják és a termelési hányadot csökkentik. Bejelentő úgy találta, hogy mindezen hátrányok elkerülhetők, ha a természetes 5 alumíniumoxid-hidrátvegyületeket előzetes pörkölés nélkül nedvesen, tehát természetes nedves állapotban, ill. elegendő menynyiségű alkalmas folyadék, mint pl. víz hozzáadása mellett, rendkívül íinomelosz-10 lásúra felaprít juk. Az ilyen aprított termékek már aránylag alacsony hőmérsékleten, kb. 135° C-on atmoszférikus nyomás alatt maróalkáliákkal jóformán maradék nélkül feltárhatók. !5 Emellett vagy úgy járhatunk el, hogy a bauxitot előkészítésül nedves állapotban kellő finomságúra aprítjuk, pl. megőröljük s azután kezeljük maróalkáliákkal; vagy pedig a maróalkáliákat már az őrlés előtt 10 vagy alatt adjuk hozzá. Kitűnt, hogy a pörköletlen bauxit itt jelzett nedves őrlése az egyetlen mód, amely szerint a bauxit megőrölhető. Ugyanis a pörkölt vagy erősen szárított bauxitok megőrlésének meg$6 kísérlésekor az aprító készülék elemei, pl. a malom golyói csakhamar annyira bekenődnek rájuk tapadó anyaggal, hogy az őrlési művelet nem vihető keresztül, míg másrészt a pörköletlen bauxit víz- vagy lúghozzáadás mellett foganatosított őrlése 40 minden nehézség nélkül megy végbe. Az egész folyamat, amely őrlésből és maróalkáliákkal való utólagos kezelésből vagy őrlésből és egyidejű feltárásból áll, csekély részét követeli annak az időnek, 45 mely az eddig ismert műveleteknél, melyek autoklávokban való feltárással, ill. nyomás alatt és sokkal magasabb hőmérsékleten történtek, szükséges volt. Az új eljárás szerint való dolgozásnál Ti02

nem, SÍO2 50 pedig sokkal kevesebb oldódik, melyek a később kicsapott alumíniumhidroxidot szennyezhetnék. Különös előnye ezen eljárásnak, hogy kristályos, ill, nehezen feltárható és eddig 55 teljesen értéktelennek tartott bauxitoknál is alkalmazható és ezek vele a legnagyobb fermelési hányaddal feltárhatók. A jelen eljárással dolgozva, sem a marólúgnak az alumíniumhidroxidhoz való pontos vi- 60 szonya tekintetében, sem valamely meghatározott lúgkoncentrációt illetőleg nem vagyunk kötve. Hogy a pörköletlen kőzetek a jelen eljárás szerint annyival könnyebben és 65 gyorsabban feltárhatók, mint a kalcináltak, az nyilván arra vezethető vissza, hogy pörkölésnél az alumíniumoxidhidrátoktól nemcsak a fizikai úton kötött vizet, hanem a szerkezeti víz egy részét is elvonjuk, mi- 70 által a maróalkáliákkal való feltárás számára nem alkalmas vegyületekké alakulnak át. A természetes alumíniumvegyületekben előforduló zavaró orgános anyagok eltávo- 75 lítását, valamint a ferrővegyületek ferrivegyületekké alakítását a jelen találmány szerint úgy érjük el, hogy a feltárási mű-