87514. lajstromszámú szabadalom • Légzőkészülék tápgázforrással, légzőzsákkal ér redukáló szeleppel

Megjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87514. SZÁM. — XVIII/e. OSZTÁLY. Légzőkészülék tápgázforrással, légzőzsákkal és redukáló szeleppel. Dr. von Heide Richárd tanár Charlottenburg-. A bejelentés napja 1920. évi december hó 16-ika. Jelen találmány tárgya oly légzőkészülék, mely tápgázforrással, légzőzsákkal és redukálószeleppel van felszerelve, melynél tehát a készlettartányban lévő nagy-5 nyomású gáz expanziófuvókán át áramlik ki és úgy csökken nyomása a használati nyomásra. Eddig az ily nyomásredukálószelepek mindig külön készülékrészek gyanánt voltak kiképezve, továbbá .0 nem volt lehetséges ezen szelepeket a mindenkori légzőgázfogyasztásnak megfelelően szabályozni, hanem a nyomásredukálószelepet változatlanul beállították és pedig vagy úgy, hogy az állandóan 5 és egyenletesen a legnagyobb munkateljesítménynek megfelelő gázmennyiséget bocsátotta ki, vagy pedig úgy, hogy csupán kisebb munkateljesítménynek megfelelő tápgázt bocsátott ki, a többletet 10 pedig külön szelep segélyével, kézzel pótolták. Az első helyen említett üzemmód szükségképpen gázpazarlással járt, a második esetben pedig az a hátrány lépett fel, hogy éppen a nagyobb munkateljesíi-15 mény pillanataiban a viselőnek mindkét keze igénybe volt véve, miáltal a tápgáz pótlása lehetetlenné vált. A tápgázáramnak a készülék hordozójának tüdejében végbemenő oxigén-10 fogyasztásnak, vagyis mindenkori munkateljesítményének megfelelő önműködő szabályozására javasolták már a redukálószelepnelt a légzőzsák segítségével való vezérlését, oly módon, hogy a mozgó zsak-15 kai a szelep membránjának szerepét veszi át. A találmány értelmében ezen vezérlőszerkezetnél különösen előnyös viszonyokat kapunk akkor, ha oly elrendezést al-0 kalmaznnk, melynél a légzőzsák mozgó fala kétkarú emeltyű hosszabbik karjára hat, amelynek rövidebb karja a beáramló fúvóka záródarabját rúgóerővel szemben nyitja. Az erőviszonyok olyanok, hogy egyrészt a beáramló fuvókában nagy fej- 45 leges nyomás hat kicsiny felületre kis eraeltyűkaron, másrészt a légzőzsákban csekély nyomás nagy felületen és hosszú cnielőkaron fejti ki a hatását. Az alkalmazott rúgóerőnek így csak gyengén mé- 50 retezettnek kell lenni, minek folytán ismét gyenge erők elegendők ezen rúgó kikapcsolására. Mivel azonkívül ezt a kikapcsolást a nagy emeltyűkar oldja ki, az erőknek rendkívül finom játéka áll elő, 55 melyet a légzőzsák vezérel s mely tehát cl ll£ltcisti már egész csekély túlnyomásnál vagy ritkulásnál kiváltja. Az említett emeltyűelrendezést adott esetben azzal is helyettesíthetjük, hogy a 60 íuvókaharántmetszet és a hatásos zsákíeliilet viszonyát elegendő nagyra választjuk. így a megadott kiképzéssel a gyakorlati kialakítás szempontjából különösen 65 célszerű viszonyokat hozunk létre és mindenekelőtt biztosítjuk a szelep könnyű megindulását. Hogy ezen irányban még továbbmenő biztonságot hozzunk létre, a találmány további foganatosítási alakja 70 értelmében a hosszabb emeltyűkart oly lappal látjuk el, amelynek a légzőzsák összelapulásakor a zsák egyik fala nekifekszik. Az illető zsákfal maga tehát így teljesen merevítetlen és így mozgásában 75. nincs befolyásolva. Ily módon mindenféle gátlást és beszorulást megakadályozunk. Még tovább is mehetünk és a kiképzést úgy rendezhetjük el, hogy a légzőzsák teljesen hasonlít a szokásoshoz, tehát tel- 80-