87494. lajstromszámú szabadalom • Telep tűzveszélyes folyadékoknak tárolási tartályokban való elraktározására

3Tegjelent 1931. évi március hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87494. SZÁM. — XVni/b. OSZTÁLY. Telep tűzveszélyes folyadékoknak tárolási tartályokban való elraktározására. Muchka József gyáros Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi március hó 30-ika. Szénhydrogének, mint pl. benzin, éter és más tűzveszélyes folyadékok csővezetéke­ken való átfolyásuk alkalmával tudvalevő­leg elektrosztatikus töltést vesznek fel, 5 mely okból, miután a folyadékok nagy elektromos ellenállása (fajlagos ellenállása) következtében a kisütés csak lassan mehet végbe, a kisü­tés lehetővé tétele céljából a cső-10 vezetékek és tartályok a földdel köten­dők össze. A földdel való összekötés által azonban nem akadályozható meg, hogy tűzveszélyes folyadékoknál azon tartályok­ban, amelyekbe ezen folyadékok töltetnek 15 és melyekből kiüríttetnek, az elektromos töltés következtében fellépő szikraképző­dés által gyújtások álljanak be. Ilyen ve­szélyes töltések akkor is> fellépnek, ha a folyadék szilárd falakhoz ütközik vagy el-20 porlasztatik, ami a tartályok megtöltésé­nél fordul elő. A találmány célja az emlí­tett veszélyek elhárítása. A találmány azon a megállapításon alapul, hogy a gyújtás veszélyét előidéző nagy elektrosztatikus 25 töltések oka a folyadéknak a csővezetéken át való aránylag nagy átfolyási sebessége. Ezen megállapításból kiindulva a talál­mány értelmében a folyadéknak a. csőveze­tékből való kilépési sebességét annyira 30 csökkentjük, hogy a kilépési helyen oly fe­szültségek, melyek szikraképződést idéz­hetnének elő, egyáltalában fel sem léphet­nek, mimellett a sebesség csökkentése ál­tal a folyadék szétfecskendczésének veszé-35 lye a tartályfalakhoz való ütközés követ­keztében is kiküszöböltetek. Ez a legegy­szerűbben a csővezetékek torkolatának je­lentékeny szélesbítése és a földdel való sztatikai összeköttetése által érhető el, mi-40 mellett a torkolatoknak nagy felületű ve­zetők gyanánt való kiképzése által az elek­tromos levezetés megkönnyíttetik és a szikraképződéssel végbemenő kisütés hatá­sosan m e gak ad ály o z t at ik. A rajzon vázlatosan, pl. a föld alatt el- 45 helyezett (1) tárolási tartály van feltün­tetve, mely tűzveszélyes folyadékok elrak­tározására szolgál és a szokásos módon a. (2) cső segítségével töltetik meg, melyen át a folyadék esetleg le is csapolható. Az 50 (1) tartály és a (2) csővezeték, pl. a (3) fémlemezek segítségével a földdel van ösz­szekötve. A használatban levő telepeknél a tárolási tartály megtöltése alkalmával már a töltési csővezetékben fellépnek oly 55 sebességek, melyek nagy feszültségű elek­trosztatikus töltéseket idéznek elő, mimel­lett a használatban levő telepeknél a cső­vezetékekben 1—5 m. másodpercenkénti sebesség minden további nélkül feltehető. 60 A találmány értelmében a töltési és lecsa­polási csőből való kilépési sebességet azál­tal csökkentjük, hogy a folyadéknak a csővezetékből való kilépése a rajzon az alsó torkolatnál feltüntetett (4, 5) lemezek 65 között megy végbe, amikor is a lemezek által képezett kilépési nyílás minden ne­hézség nélkül a csőkeresztmetszet többszö­rösére méretezhető. A folyadéknak a (2) csőben való átfolyási sebesség következté- 70 ben felvett elektrosztatikus töltése egy­részt a torkolat felé való sebességcsökken­tés által csökkenttetilc és másrészt a folya­dék a földdel jól összekötött vezetőkön át való vezetés következtében fokozatosan 75 oly erős kisütésnek vettetik alá, hogy a szikraképződés ki van zárva. A sebesség csökkentése által még azon hatást is elér­jük, hogy a folyadék szétfecskendezése is megakadályoztatik, mely szétfecsken- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom