87489. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső két vagy három elektódával, nagy teljesítményekhez

szonyítva, igen forrónak kellene lennie. Ekkor a katódából erős hőáramlás lépne ki és ezzel annál nagyobb energiaveszteség következnék be, mivel fémkatódákat leg-5 alább is 2000°-nyi hőmérsékletre kell felhevíteni. , A leírt esőnél a katóda nemcsak kevesebb meleget bocsát ki, mivelhogy sokkal kevésbbé meleg, hanem a hő legnagyobb 10 része a katódának vissza is adható azzal, hogy az anóda belső felületét akként képezzük ki, hogy annak nagy visszaverő képessége legyen. Az elektronoknak az anódára való nagy-15 számú felütközése az anódát úgyszólván elárasztja és az anóda felmelegedését okozza. Az ekként szabaddá vált hőmenynyiség csak csekély ugyan, mivel ezen csövekben az anóda és katóda közötti po-20 tenciálkíilönbség átfolyó áramnál mindig igen kis mértéken marad ezekben a csövekben, amelyekben az elektródákat a nagy légritkított terek rendkívül nagy elektrosztatikai merevsége folytán egy-25 máshoz igen közel rendezhetjük el. A mezőintenzitás tényleg annál kisebb, mennél kevesebb szabad elektron lép fel az anóda és katóda között, vagyis mennél közelebb van egymáshoz ez a két elektróda. Az 30 anóda felmelegedése a katóda hőmérsékletének fokozásához vezet, ez azonban szükségképpen a hevítőáram csökkenését vonja maga után, ami viszont gyorsan véget vet a hőmérséklet minden emelkedésének. 35 Ily módon csekély hőfogyasztás mellett meleg katódára teszünk szert, mely erős áram szolgáltatására képes. Ezzel jó hatásfokot érhetünk el, amennyiben az áramra csak mérsékelt energiamennyiség 40 fordíttatik. Ekként ezt a három-elektródás csövet, amelynél a rácsnak a katódáéval pontosan megegyező hőmérséklete van, ipari üzemekben alacsonyfeszültségű áramokkal használhatjuk. 45 Ezzel szemben abban az esetben, ha az oxidréteget elhagyjuk és katóda gyanánt egyszerű, fémből való üreges hengert használunk, amelyet ugyanolyan módon hevítünk fel, jó hatásfokot csak akkor 50 érhetünk el, ha igen nagy feszültségű áramokat alkalmazunk. Ezzel a háromelektródás csővel mindaz foganatosítható, ami a drótnélküli telegrafla audionjaival elérhető, emellett 55 azonban nagy teljesítőképesség és kitűnő hatásfok mellett csekélyméretű készülékek előnyére teszünk szert. Ha a rácsot az anódával igen nagy ellenállás útján egyesítjük, úgy minden, az anódáról a katódára átmenő áram a csö- 60 vet át fogja járni anélkül, hogy számbavehető ellenállást kellene legyőznie, mindenesetre azonban azon feltétel mellett, hogy az áram erőssége kisebb, mint a katóda telítő áramáé. Semmiféle ellenkező 65 irányú áram nem járhatja át a csövet, hacsak az áram nem bír rendkívül magas feszültséggel; a környezet elektrosztatikai merevsége ugyanis az ezen csőben létesíthető vákuumban centiméterenként egy 70 millió voltot érhet el. Ily módon villamos szelepre teszünk szert. Ha a cső más célokra van szánva, úgy a csövet ráccsal kell ellátni. Ha azonban a feltüntetett rácsot elhagyjuk, úgy két 75 elektródával vagyis anódával ós katódával ellátott csőre teszünk szert. Ha valamely áramnak az anódáról a katódára való áthaladásánál a rácsot szigeteljük vagy helyesebben, a katódára vo- 80 natkozólag negatívvé tesszük, úgy ezzel az elektronok sugárzását elfojtjuk és az áram csakhamar megszűnik. Az áramot azután ismét azzal állíthatjuk vissza, hogy a rácstekercset a katódához képest pozitív 85 potenciálra hozzuk, pl. azáltal, hogy azt az anódával nagy ellenállás útján összekötjük. Minthogy a rács kapacitása rendkívül csekély, a töltéséhez szükséges energiamennyiség gyakorlatilag zéró és ily 90 módon valóságos villamos „csap" áll rendelkezésünkre, amelynek kezelése nem igényel munkakifejtést és mely nyitott állapotában az áramnak csak jelentéktelen töltési veszteségét okozza. 95 Végül a rács töltésének fokozatos változtatása útján az anóda teljesítményét is épp ily fokozatosan változtathatjuk. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alak a találmány keretén belül létesíthető 100 számos megoldásnak csak egyikét mutatja. A találmány szerinti cső lényegtelen változtatásokkal többfázisú váltóáramoknak egyenárammá, valamint egyenáramnak tetszőlegesen változó frekven- 105 ciájú váltóáramokká való átalakítására is használható. Ha pl. háromfázisú áramoknak egyenárammá való átalakításáról van szó, úgy ebben az esetben a rács céltalan és villa- 110 mos szelep gyanánt két elektródával: anódával és katódával ellátott csövet használunk, amint az a 2. ábrán látható, mely a cső tengelyére merőleges metszetet mutat. Itt a katóda elrendezésein nem 115 történt semmi változás, azonban az anódát alkotó hengert hat egymástól egyenlő távolságban lévő vezető járja át. Ily mó-