87484. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú folyékony égési anyaggal működő motorok táplálására és másfféle célokra

- 2 — íelső részén a szabad levegővel közleke­dik és amelyet állandó szintű tartály táplál égési anyaggal. A találmány tárgyának egyéb előnyös f> jellemző sajátságait alább fogjuk ismer­tetni. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti szivattyúnak három foganatosítási példája van feltüntetve. Az 10 1. ábra a szivattyú egyik foganatosí­tási alakjának a vezérmű tengelyén át­menő függélyes metszete. A 2. ábra a szivattyú dugattyúlöketének és a szívószelep emelkedésének görbéit 15 mutató diagramm. A 3. ábra oly foganatosítási alaknak füg­gélyes metszete, amely szerint a nyomó­szelep a szívószelepben van elrendezve. A 4. ábra oly további foganatosítási alak 20 függélyes metszete, melynél a nyomósze­lep ugyancsak a szívószelepben van el­rendezve. Az 1. ábrán (1) a vezérlő bütyökten­gely, (2) a szivattyú dugattyúját működ-25 tető bütyök, (3) a szívószelepet működ­tető bütyök, (4) a gépállvány, (5) a szi­vattyú dugattyúja, (6) ezen dugattyúhoz való tömítés, (7) a dugattyút visszahúzó rugó, (8) a szivattyú hengere, (9) a szívó-30 szelep, (10) ezen szelep vezetéke, (11) a szívószelep rugója, (12) ezen szelep ve­zérlőrúdja, (13) ezen rúd visszahúzó ru­gója, (14) a szívószelep vezérlő menesztő­karja, mely (12) rúddal szilárdan van ösz-35 szekötve, (15) az égési anyagot felvevő állandó szintű tartály, (16) az ezen tar­tályt a (17) folyadékkamrával összekötő vezeték, mely (17) folyadékkamra a szívó­szelep körül van meghagyva és alsó ré-40 szén ezen szelep segélyével záratik el, (18) az állandó szintű tartály alsó része, amelyen át beomlik az égési folyadék, mely a szokásos módon szűrőn halad át, mielőtt az említett tartály (15) főrészébe 45 áramlana. (19—20) a (15) tartályban és (17) kamrában fenntartott folyadékszin­tet jelölő vonal, (21) a (17) kamra felső részében alkalmazott légnyílások cso­portja és (22) az önműködő nyomószelep. 50 Az 1. ábrán az (5) dugattyú löketének legfelső pontján van feltüntetve. A rajz­ból nyomban látható, hogy a káros tér közelítőleg zéróra van redukálva (egyéb­ként pedig az alább ismertetendő módon' ;55 tényleg teljes mértékben is kiküszöböl­hető) és hogy a bebocsátó vagy szívótelep aránylag nagy harántmetszetű. Látható továbbá, hogy ez a szelep belülről kifelé nyílik. A (11) rugónak elegendő feszerőt kell adni arra, hogy a befecskendezés pil- 60 lanatában uralkodó belső nyomásnak el­lentálljon. Különös figyelem fordítandó azokra az elővigyázati intézkedésekre, amelyek meggátolják a gázfejlődést, illetve a gá- 65 zok káros jelenlétét, amenyiben a gáz­fejlődés mégis bekövetkezett volna. Abban a pillanatban, amidőn a (9) sze­lep megemelkedik, a már említett módon a hengerben viszonylagos légritkulás kö- 70 vetkezik be, amely gőzfejlődést vonhat maga után. Azonban az a folyadékmeny­nyiség, amelyre ez a légritkított tér hat, igen kicsiny lévén, igen csekély az a gáz­mennyiség is, mely akkor fejlődhetik. 75 Egyébként az alábbiakban erre vonatkozó ellensúlyozó hatást fogunk ismertetni. Amidőn a dugattyú szívólöketét meg­kezdi, a szívószelep elegendő mértékben van nyitva arra, hogy a szívás a lehető 80 legkönnyebben menjen végbe. Ezen mű­ködés tekintetében a (17) kamrának ket­tős szerepe van. A (21) légnyílások foly­tán ez a kamra lehetővé teszi a szivattyú számára azt, hogy itt közvetlenül merít- 85 sen, mimellett kiküszöböli a csővezetékek­ben és az ezektől származó ürös terekben fellépő tehetetlenségi hatásokat. Ezenkí­vül, ha a (16) vezetéken át szándékolatlan módon légköri levegő hatolt be, ez a (21) 90 nyílások útján távozik. Amidőn a du­gattyú lefelé irányú löketét befejezte, a szívószelep záródni kezd. Ha gázbuboré­kok vannak jelen, ezek a henger felső ré­szében iparkodnak helyet foglalni. A sze- 95 lep záródása alkalmával (ez ama ellensú­lyozó hatás, amelyet előbb jeleztünk) a ke­verékben kismértékű kompressziót ipar­kodik előidézni. Ehhez képest kis folya­dékmennyiség erőteljesen kihajtatik az 100 esetleges gázbuborékokkal együtt. A 2. ábrán a szivattyú dugattyújának ós a szívószelepnek emelkedései vannak grafikusan feltüntetve. (24—28) a dugaty­tyúra vonatkozó görbe. (29—34) pedig a 105 szívószelep görbéje. (25—26) a dugattyú lefelé irányult lökete, vagyis szívólökete; (26—27) az alsó holtpontban való megál­lást jelzi; (27—28) a dugattyú emelkedé­sét, vagyis az igen rövid tartamú nyomó- 110 löketet (befecskendezési periódus) jelzi; (30—31) a szívószelep nyitásának, (32—33) pedig e szelep zárásának felel meg. Lát­ható, hogy a szelep a dugattyú lefelé irá­nyú löketének megkezdése előtt nyílik és 115 ezen löket befejezte után záródik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom