87484. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú folyékony égési anyaggal működő motorok táplálására és másfféle célokra
- 2 — íelső részén a szabad levegővel közlekedik és amelyet állandó szintű tartály táplál égési anyaggal. A találmány tárgyának egyéb előnyös f> jellemző sajátságait alább fogjuk ismertetni. A mellékelt rajzokon a találmány szerinti szivattyúnak három foganatosítási példája van feltüntetve. Az 10 1. ábra a szivattyú egyik foganatosítási alakjának a vezérmű tengelyén átmenő függélyes metszete. A 2. ábra a szivattyú dugattyúlöketének és a szívószelep emelkedésének görbéit 15 mutató diagramm. A 3. ábra oly foganatosítási alaknak függélyes metszete, amely szerint a nyomószelep a szívószelepben van elrendezve. A 4. ábra oly további foganatosítási alak 20 függélyes metszete, melynél a nyomószelep ugyancsak a szívószelepben van elrendezve. Az 1. ábrán (1) a vezérlő bütyöktengely, (2) a szivattyú dugattyúját működ-25 tető bütyök, (3) a szívószelepet működtető bütyök, (4) a gépállvány, (5) a szivattyú dugattyúja, (6) ezen dugattyúhoz való tömítés, (7) a dugattyút visszahúzó rugó, (8) a szivattyú hengere, (9) a szívó-30 szelep, (10) ezen szelep vezetéke, (11) a szívószelep rugója, (12) ezen szelep vezérlőrúdja, (13) ezen rúd visszahúzó rugója, (14) a szívószelep vezérlő menesztőkarja, mely (12) rúddal szilárdan van ösz-35 szekötve, (15) az égési anyagot felvevő állandó szintű tartály, (16) az ezen tartályt a (17) folyadékkamrával összekötő vezeték, mely (17) folyadékkamra a szívószelep körül van meghagyva és alsó ré-40 szén ezen szelep segélyével záratik el, (18) az állandó szintű tartály alsó része, amelyen át beomlik az égési folyadék, mely a szokásos módon szűrőn halad át, mielőtt az említett tartály (15) főrészébe 45 áramlana. (19—20) a (15) tartályban és (17) kamrában fenntartott folyadékszintet jelölő vonal, (21) a (17) kamra felső részében alkalmazott légnyílások csoportja és (22) az önműködő nyomószelep. 50 Az 1. ábrán az (5) dugattyú löketének legfelső pontján van feltüntetve. A rajzból nyomban látható, hogy a káros tér közelítőleg zéróra van redukálva (egyébként pedig az alább ismertetendő módon' ;55 tényleg teljes mértékben is kiküszöbölhető) és hogy a bebocsátó vagy szívótelep aránylag nagy harántmetszetű. Látható továbbá, hogy ez a szelep belülről kifelé nyílik. A (11) rugónak elegendő feszerőt kell adni arra, hogy a befecskendezés pil- 60 lanatában uralkodó belső nyomásnak ellentálljon. Különös figyelem fordítandó azokra az elővigyázati intézkedésekre, amelyek meggátolják a gázfejlődést, illetve a gá- 65 zok káros jelenlétét, amenyiben a gázfejlődés mégis bekövetkezett volna. Abban a pillanatban, amidőn a (9) szelep megemelkedik, a már említett módon a hengerben viszonylagos légritkulás kö- 70 vetkezik be, amely gőzfejlődést vonhat maga után. Azonban az a folyadékmenynyiség, amelyre ez a légritkított tér hat, igen kicsiny lévén, igen csekély az a gázmennyiség is, mely akkor fejlődhetik. 75 Egyébként az alábbiakban erre vonatkozó ellensúlyozó hatást fogunk ismertetni. Amidőn a dugattyú szívólöketét megkezdi, a szívószelep elegendő mértékben van nyitva arra, hogy a szívás a lehető 80 legkönnyebben menjen végbe. Ezen működés tekintetében a (17) kamrának kettős szerepe van. A (21) légnyílások folytán ez a kamra lehetővé teszi a szivattyú számára azt, hogy itt közvetlenül merít- 85 sen, mimellett kiküszöböli a csővezetékekben és az ezektől származó ürös terekben fellépő tehetetlenségi hatásokat. Ezenkívül, ha a (16) vezetéken át szándékolatlan módon légköri levegő hatolt be, ez a (21) 90 nyílások útján távozik. Amidőn a dugattyú lefelé irányú löketét befejezte, a szívószelep záródni kezd. Ha gázbuborékok vannak jelen, ezek a henger felső részében iparkodnak helyet foglalni. A sze- 95 lep záródása alkalmával (ez ama ellensúlyozó hatás, amelyet előbb jeleztünk) a keverékben kismértékű kompressziót iparkodik előidézni. Ehhez képest kis folyadékmennyiség erőteljesen kihajtatik az 100 esetleges gázbuborékokkal együtt. A 2. ábrán a szivattyú dugattyújának ós a szívószelepnek emelkedései vannak grafikusan feltüntetve. (24—28) a dugatytyúra vonatkozó görbe. (29—34) pedig a 105 szívószelep görbéje. (25—26) a dugattyú lefelé irányult lökete, vagyis szívólökete; (26—27) az alsó holtpontban való megállást jelzi; (27—28) a dugattyú emelkedését, vagyis az igen rövid tartamú nyomó- 110 löketet (befecskendezési periódus) jelzi; (30—31) a szívószelep nyitásának, (32—33) pedig e szelep zárásának felel meg. Látható, hogy a szelep a dugattyú lefelé irányú löketének megkezdése előtt nyílik és 115 ezen löket befejezte után záródik.