87463. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazánok táplálására

- 3 — állítása lényegében véve a kazánban és ezzel a (13) csőben lévő vízállás változásával arányos. A szelepmozgás nagysága azonban a (13) cső fölötti gőztértől, a (10) 5 tokban lévő gőz és víz hőmérséklet különbségétől és a (16) vezérlő szerkezet, valamint a tápszelep közötti összekötő részek beállításától függ. Az 5. ábrán a szabályozó berendezésnek 10 egy másik foganatosítási alakja van feltüntetve. Ez a berendezés mindenekelőtt a (27) csőből áll, mely a (29) és (28) vezetékek segélyével a (30) kazán belső terének a szabványos kazánvízállás fölötti és 15 alatti részével közlekedik. Ekként a (24) cső felső végén gőzt, alsó végén pedig vizet vesz fel, amelynek állása a kazánban lévő vízállástól függ. A (27) cső a (31) cső belsejében foglal helyet, mely részben 20 a (32)-vel jelölt vízzel van megtöltve és a (33) vezeték, a (34) tartály és a (35) vezeték segélyével a membrános vezérlő szerkezettel van összekötve. Üzemközben a kazán vízállásának süly-25 lyedése alkalmával a szabályozó szerkezet (31) csövében gőz fejlődik, minthogy a kazánból jövő gőz mélyebben hatol a (27) csőbe. Az ekként fejlődő gőz nyomása lényegileg a (27) csőben lévő víz állásá-30 tói fog függni. Ekként a fejlesztett gőz nyomása és ezzel a (44) membránkamrában lévő folyadék nyomása is többékevésbé a kazán vízállásának magasságától függ. Az utóbb említett nyomás 35 viszont a membrán ós ezt a (37) szeleptesttel összekötő részek révén a szelep helyzetét és ezzel a kazánba bocsátott tápvíz mennyiségét szabja meg, mely a tápszelep (39) tokján keresztül áramlik a 40 kazán felé. A gyakorlatban kitűnt, hogy a (31) csőben lévő víz mennyisége folytonosan csökken és időnként pótlandó; ily körülmények között a (31) cső vízállása megvál-45 tozhatik és így nem lényegtelen mértékben foglalhat helyet a (27) cső vízállása alatt, amidőn az utóbbi magasan áll, holott a gyakorlatban a külső cső vízállásának magasabbnak kell lennie. Ezek a 50 szabálytalanságok lényeges mértékben befolyásolják az egymással megegyező viszonyok között a (31) csőben fejlődő gőz nyomását. E szabálytalanságokat már most rendszerint nagy mértékben növeli a 55 (33) vezetéknek a gőzfejlesztő alsó végével való összeköttetése. Ha ezen elrendezés mellett a kazán vízállása süllyed, úgy a víz a (31) csőben lefelé, a membránkamrába szoríttatik és ezzel a külső csőben lévő vízállás lényegesen csökken. Hogy a 60 (31) cső vízállását egyenletesebb mértéken tartsuk, evégből a (33) vezetéket a (31) csővel lényegileg az ezen csőben kívánt vízállás magasságában és másrészt a (34) tartállyal kötjük össze. Ez a tartály a (31) 65 csőhöz viszonyítva tetemes vízszintes harántmetszeti területtel bír, úgy hogy ezen tartálynak a feltüntetett módon való beiktatásával a (31) cső vízállását lényegileg ezen tartály vízállásával azonos ma- 70 gasságban tartjuk, minthogy a (31) csőben gőzkiáramlás folytán vagy másefféle okból bekövetkező vízveszteségek esetén a víz a tartályból a csőbe áramlik és azonkívül a (31) csőben a víz nem szorítható 75 a (33) vezeték bebocsátó nyílása alá. A (34) tartályba való vízhozzávezetés bármely alkalmas módon, célszerűen a (40) vezeték segélyével foganatosítható, mely nyomás alatt álló víztartállyal van 80 összekötve és pedig oly módon, — pl. a (40) vezeték lefelé vezetése útján — hogy a vezeték a kazán kezelője részére hozzáférhetővé váljék. Hasonló módon vezetett másik (41) vezeték arra szolgál, hogy a 85 (34) tartályban uralkodó nyomást csökkenthessük, úgy hogy a víz a tartályba betódulhat, ha mindkét (42) és (43) szelep nyitva van. A (41) vezeték valamely vízlefolyatóban vagy alkalmas tartályban 90 végződik, amelybe a víz elvezetődik, mihelyt a (34) tartály eléggé megtelt, úgy hogy a kazán kezelője ezt a körülményt megfigyelheti. A gőzfejlesztőnek az utóbbiban lévő 95 vízállás fenntartására szolgáló önműködően ható berendezéssel való kapcsolata révén elérjük azt, hogy a (31) csőben uralkodó gőznyomás a (27) cső vízállásához és ezzel a (30) kazánban lévő víz állásához 100 képest fordított értelemben változik, úgy hogy a tápszelep nyitása megfelelő értelemben megy végbe. Ebből következik, hogy ha a különböző részek kellő méretűek és megfelelően vannak beállítva, a 105 kazán vízállása a gőzfogyasztáshoz, illetve a kazán terheléséhez képest fordított értelemben fog megváltozni. Hogy nagy terhelésnél, amelynél a vízállásban bekövetkező változások veszélye- 110 sebbek, mint csekély terhelésnél, nagyobb szabályozó hatást érjünk el és a szelepben bekövetkező nyomásesést kiiktassuk, evégből a szelep átbocsátó nyílásai egymással nem párhuzamos oldalfalakkal van- 115 nak ellátva, úgy hogy a szelepnek folytatólagos megnyitásánál és az ezzel járó nyomáscsökkenésnél az átbocsátó nyílá-