87450. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék különösen távirati továbbításra szolgáló siffrírozott iratok előállítására

_ 2 — rozandó szöveg, a szövegek nagy száma részére használandó kulcsszerkezetet és így az ezekből eredő mutációs sorok összetételét úgy módosítja, hogy a továbbítandó 5 szövegek egymástól eltérvén, minden egyes szövegnek más és más lesz a kulcsösszeállítása, ill. változtatása. Ugyanis a találmány szerint egy önműködő szerkezet valahányszor egy megállapított betűt, pl. 10 az „a" betűt siffrirozzák, ill. az ezen betűt jelentő siffre-jelet desiffrirozzák, működésbe lép és a kulcs átkapcsolását a később leírt módon eszközli. Ezáltal elérjük, hogy a gép szerkezetében kifejezésre jutó kul-15 csokat egy előre megállapított időszak alatt használhatjuk teljesen függetlenül az ezen időszak alatt továbbított táviratok számától, anélkül, hogy a siffrirozás biztonsága csökkentetnék. Hogy a találmány tárgyának lényegét 20 megérthessük, előbb meg kell magyaráznunk azon siffre-elméleti alapelvet, amelyen az alapul. Induljunk ki két egymáshoz képest beállítható siffrirozó szervből, amelyek cik- 25 likus abc-kel vannak ellátva, azonban egymáshoz képest megfordított sorrendben. Egyszerűség kedvéért vegyünk fel két jelsort, amelyek ismétlődő jelcsoportból állanak, pl. 30 I: a b c d e és ugyanez fordított sorrendben: II: g f e d c f g, abcdefg, ab ba, gfedcba, gf Tegyük fel továbbá, hogy a két sor közül 35 mindegyik intermittálólag eltolható, állandóan ugyanazon irányban és ugyanazon lépéssel, a másik sor pedig ugyanígy eltolható, de ellentett irányban; pl. a I sor mindenkor egy lépést végez jobbra, a II 40 sor pedig mindenkor két lépést balra. Ha a mozgási szakot a lépések számának megfelelő számjeggyel, a nyugalmi időszakot pedig O-val jelöljük, úgy a I jelsor mozgási és nyugvási periódusait az 1001010..., 45 a II sor nyugvási és mozgási periódusait pedig a 0200222020 számsor fejezi ki. A szóbanforgó készülékeknél ezen számsorok ugyan periodikusak, azonban mindenkor úgy választhatók meg, hogy a periodusok elemeinek száma nem bir kö- 50 KÖS osztóval; így pl. a I sor 11010 periódusa nem bír közös osztóval a II sor 2200 periódusával. Az ilyen sorokat a továbbiakban „kulcssorok"-nak vagy „primár mozgató sorok"- 55 nak fogjuk nevezni. Mivel a siffrirozó szervek ellentett irányban mozognak, a két következő (a) és (b) mozgató sor elemeinek összege a két szerv viszonylagos eltolódását adja meg, amint 60 az alábbiakból látható: a) 11010 11010 11010 11010 11010 11 b) 22002 20022 00220 02200 22002 20 c) 33012 31032 11230 13210 33012 31 <55 Az eredő (c) mozgató sor egy-egy periódusának elemszáma a komponens sorok periódusainak elemszámaiból adódó szorzattal egyenlő, a szóbanforgó esetben 5X4 = 20. 70 A két sornak egymáshoz képest viszonyított eredő eltolása, vagyis a (c) sor egy periódusában lévő elemek számjegyeinek összege a jelen esetben 32, vagyis a siffrirozó szervek, melyeknek abc-je feltevésünk szerint 7 jelből áll, egy teljes mozgás perio- 75 dus után 32 — 4X7 = 4 lépéssel volnának egymáshoz képest eltolva a kiindulási helyzethez viszonyítva. Ezen eltolódás után a két sor helyzete a következő lenne: 80 I: abcdefg, abcdefg, abcd II: cbagfed, cbagfed, cbag Mivel 7 és 4 számok nem bírnak közös osztóval, hét ily mozgásperiodusnak kell 85 egymás után következnie, mielőtt a siffrirozó-szerv az egész mozgás-periodus végén az eredeti kiindulási helyzetbe visszatér, úgy hogy ezen egész mozgásperiodus 4 X 5 X 7 = 140 elemből állana. Ha ezen egyszerűsített példánál a I és 90