87449. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő vagy félig önműködő távbeszélő központokhoz

- 4 — ugyanazon irányban továbbmozog és a kérdéses (20) szekunder kiválasztót felkeresi. Ezzel az összeköttetés az első (24) csoport összekötővezetékeinek egyikével 5 és ennek folytán a i(10) kiválasztócsoport egyik (17) primer ki választó jávai létrejött. A (17) primer kiválasztó a leirt módon először is a (21) csoportkiválasztók egyikét és ezután a csoportkiválasztó és a 10 relék együttműködése által kiválasztott és beállított (20) szekunder kiválasztót keresi ki, miáltal ugyanazon állvány egy (14) veízetékválasztójával az összeköttetés létrejött. Ez a kiválasztó, melynek kettős 15 beállító mozgása van, az állványba befutó összes előfizetővezetékekkel rendelkezik és a hívott előfizetőhöz való végleges kapcsolást most már ismert módon létesíti. Teljesen önműködő üzemnél esetleg 20 maguk az előkiválasztók képezhetik a (9) kiválasztócsoport (17) primer összekötő kiválasztóit, mely esetben a (16) mező elmarad. Félig önműködő üzemnél azonban előnyösen a 3. ábrán látható elrendezést 25 alkalmazuk, melynél a (13) előkiválasztók egyúttal a szabad kezelőhivatalnak kiválasztására is szolgálnak. A 4. ábra a találmány tárgyának egy másik 1000 előfizetőre berendezett telepen 30 feltüntetett kivitelét mutatja. A központ ez esetben tíz készülékállványt tartalmaz, melyekből a rajzon három van feltüntetve. Mindegyik állványban csak azok a kiválasztók vannak meg, melyek a 3. 35 ábra (10) és (11) csoportjainak felelnek meg; a 4. ábra (13) előkiválasztói a 3. ábra (17) primer kiválasztóinak felelnek meg. A 3. és 4. ábrán feltüntetett elrendezések leglényegesebb különbsége az, Í0 hogy a 4. ábra (20) szekunder kiválasztó! a (30, 31, 32...) összekötővezetékekhez vannak kapcsolva, míg a (19) közbenső vezetékek a megfelelő oldalon a (29) mezőkhöz úgy vannak csatlakoztatva, hogy az 45 első állvány tíz közbenső vezetéke a szekunder kiválasztók egy-egy kontaktuscsoportjához, a második állvány közbenső vezetékei az említett kiválasztók második kontaktuscsoportjainak egyikéhez van-50 nak kapcsolva stb., mimellett az egyes állványok megfelelő (29) mezői többszörös kapcsolásban állnak. A (27) relévezetókek, továbbá a csoportkiválasztók mezeinek különböző függőleges soraihoz vannak kap-55 csolva, míg a vízszintes sorok között levő kontaktussínek az ugyanazon állványhoz tartozó (19) közbenső vezetékek (23) vizsgálóvezetékeihez vannak csatolva. A (20) szekunder kiválasztók ós a (29) mezők közül mindegyik állványban csak négy 60 van ábrázolva. A kapcsolás a 3. ábra kapcsán leírthoz hasonlóan történik, amennyiben a hívásnál először is, pl. az első állvány egyik (13) előkiválasztója egy szabad (21) cso- 65 portkiválasztót keres ki, mely ezután, ha pl. a kapcsolás a második állvány előfizetőjével létesítendő, karjait a második beállítóhelyzetbe kapcsolja tovább. A megfelelő kontaktusokra való beállításnál 70 az első állványhoz tartozó (19) közbenső vezetékek (23) vizsgálóvezetékei a (27) vezetékek által a második állvány szekunder kiválasztóinak reléihez kapcsoltatnak. Ezen relék befolyása alatt a máso- 75 dik állvány egyelőre hozzáférhető (20) szekunder kiválasztói közül az első működésbe lép. Egyúttal a csoportkiválasztó -mező legalsó kontaktussorának második kontaktusa a szóbanforgó szekunder kivá- go lasztó kontaktusmezejében oly megjelölést hoz létre, hogy a kiválasztó első kontaktussorozatára állíttatik be és ezáltal az első állványhoz tartozó megfelelő közbenső vezetékkel összeköttetik. A követ- 85 kező pillanatban a (13) előkiválasztó ismét működésbe lép és az említett közbenső vezetéket keresi fel, ami által az egyik (31) összekötővezetékkel és ennek révén a hozzákapcsolt (14) vezetékkivá- 90 lasztóval összeköttetés létesül; ez a (14) kiválasztó most működésbe lép és a hívott előfizetővel kontaktusaival való végleges kapcsolást létesít. Amint az a 2—4. ábrákból látható, lé- 95 nyegtelen, hogy a (20) szekunder kiválasztók az összekötő- vagy a közbenső vezetékekhez vannak-e kapcsolva. A (17) primer kiválasztók szintén vagy az összekötő-, illetve előfizetővezetékekhez vagy a 100 közbenső vezetékekhez lehetnek kapcsolva. Utóbbi esetben az összekötő-, illetve előfizetővezetékek a kontaktusmezők érkezési oldalán végződnek, mely kontaktusmezőkben a primer kiválasztók a hívó vezeté- 105 ket felkereshetik. Lényegtelen továbbá az is, hogy a primer és szekunder kiválasztók mily sorrendben hozatnak működésbe. Ha ugyanis egy szabad közbenső vezeték, mely a mindenkori csoport szabad össze- 110 kötővezetékének felel meg, kiválasztatott, meg van határozva a két primer és szekunder kiválasztó, úgy hogy a két kiválasztó egyszerre vagy egymásután működésbe léphet. Alárendelt jelentőségű az is- 115 hogy miként történik a csoportkiválasztónak a hívó vezetékhez való kapcsolása. Minden csoportkiválasztóhoz pl. egy kere-