87409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép nagy nyomású és magas hőmérsékletű gázok előállítására

csás) tengely révén történik, amely a főforgattyú tengelyénél háromszor kisebb sebességgel forog. A 7. ábra szerinti diagrammban az (O, P) 5 ordinatákra felvitt (pl, p2, p3) nyomások a következőket jelentik: (pl) a légköri nyomás, (p2) az első ütemben bevezetett friss levegő nyomása, (p3) pedig az a nyomás, amely alatt az égési gázok az elhasz-10 nálás helyeire vezettetnek. Ha a generátor a 7. ábrán látható diagram szerint működik, az (1) szelep (1. ábra) a megindítás után az első ütemben nyílik meg, hogy (p2) nyomás alatt friss 15 levegőt bocsásson be. Ha feltesszük, hogy a friss levegőt (p2) nyomás alatt tartalmazó tartány térfogata a henger térfogatához képest elég nagy, vagy hogy ezt a tartányt megszakítás nélkül (p2) nyomás 20 alatti sűrített levegővel után töltjük, akkor a generátorhengerbe való bevezetés lényegében a diagram (A, B) vízszintes vonalai szerint megy végbe, amely a körfolyamat első ütemének felel meg, illetve 25 ezt ábrázolja. A második ütemben (2. ábra) mind a négy (1—4) szelep zárva van, úgy hogy a dugattyú visszafelé való lökete a bebocsátott levegő utólagos sűrítését és ezál-30 tal annak felmelegedését idézi elő. E második ütem a diagramban mint a (B, G,C) adiabatikus görbe mutatkozik. A harmadik ütem (3. ábra) két szakaszt foglal magában. 35 a) a tüzelőanyag bevezetésének és elégésének (C, D) és b) az égési gázok részleges expanziójának (D, E) szakaszát. A negyedik ütemben (4. ábra) megnyí-40 lik a (3) szelep, amelyen keresztül a forró, részben expandált gázok (p3) nyomás alatt a hengerből a felhasználási berendezésekbe nyomatnak. E folyamatot a diagramban az (E, F), t"> (G, H) görbe mutatja. A (3) szelep bizonyos körülmények között az előnyitással egyszerre nyílik, amely a gép jó működéséhez szükséges, aminek következtében egy hirtelen (E, F) nyomáscsökkenés áll 50 elő. Az ötödik ütemben (5. ábra) valamenynyi csatorna vagy szelep zárva van. Az égési kamarában maradt égési gázok expandálnak. Ezt az expanziót a diagramra ban a (H, I, J) görbe mutatja. Ez ütem végén megnyílik a (4) kipuffogó szelep, adott esetben esetleg szükséges előnyitással, aminek a diagramban a hirtelen (J, K) nyomáscsökkenés felel meg. Az ötödik ütemet tehát a (H, I, J, K) görbe áb- 60 rázolja. A körfolyamat a hatodik ütemben (6. ábra), miközben a dugattyú (pl) nyomás alatt az expandált maradékgázokat a külső levegőbe nyomja. Ez egész idő 65 alatt a (4) szelep nyitva marad, amint már az előbbi ütem végén is volt. Ezt a hatodik ütemet a diagramban a (K, A') vonal ábrázolja. A fentiekből következik, hogy a 7. ábra- 70 beli diagram két különböző részből áll: a munkarészből, amit a (C, D, E, F, G) és (A, I, J, K, A), továbbá az ellenállásrészből, amit a (H, G, B, 1) felület tüntet fel. A működés állandóságának biztosítá- 75 sára a tüzelőanyag befecskendezését úgy kell szabályozni, hogy a munkát adó részek összege szakaszonkint egyenlő legyen a megmaradó (H, G, B, I) terület meg' a passzív ellenállások munkájának 80 megfelelő terület összegével, mimellett ezek a passzív ellenállások azt a munkát foglalhatják magukban, amely a friss levegőnek (p2) nyomásra való kompreszsziójához szükséges. 85 Hogy a gép járásának szabályozása a tüzelőanyag befecskendezés mindenkori mozgásának megfelelően megvalósítható legyen (mimellett ez a szabályozás természetesen a (p2) és (p3) nyomások kis mér- 90 tékű hirtelen változásainak figyelembevételét lehetővé teszi) még egy másik elemre is befolyást kell gyakorolni, hogy a munkarészeknek az ellenállásrészekkel való egyenértékűségét elérhessük. Ez a 95 pótlólagos szabályozás a körfolyamat ötödik üteméből adódik. Elegendő ugyanis, hogy ha a forró sűrített gázok nyomószelepének pontosan a holtponton való zárása helyett, e szelep zárását késleltetjük 10C vagy gyorsítjuk, hogy több sűrített gázt hagyjunk abban a térben, amelyet az elégési kamara és a henger egy része alkot. E nagyobb sűrített gázmennyiség expanziója a diagram (H, G, B, I) ellenál- 10J lásfelület nagyságát csökkenti. Szükség esetén úgy járhatunk el, hogy az ezáltal a hengerben maradt sűrített gázmennyiség elegendő nagy legyen ahhoz, hogy a diagram (H, G, B, I) ellenállásterülete a 11( (H, I, J) és (G, B) területek egymásra való helyezésénél zérus legyen, sőt munkát adjon, ami azáltal valósulhat meg, hogy a diagramban a (H, I, J) görbe a (G, B) görbe baloldaláról ennek jobbolda- llí Iára megy át. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a következőket: