87400. lajstromszámú szabadalom • Áramátalakító vagy dinamotor
— 3 — váltakozóáramú tekercselés lépéshosszának csökkentése folytán tehát az egyenáram feszültsége változatlan váltakozóáramú kapocsfeszültség mellett növekszik. 5 Ha ellenben a váltakozóáramú tekercselés lépéshosszát növeljük, úgy a gép egyenáramú feszültsége ugyanazon váltakozóáramú kapocsfeszültség mellett csökken. Az egyenáramú feszültséget tág hatá-10 rok között szabályozhatjuk a (H) gerjesztőtekercs gerjesztésének változtatásával, mivel ezáltal a váltakozóáramú (C) fegyverzet tekercselése által metszett erővonaláramnak a teljes erővonaláramhoz való 15 viszonya módosul. Az 1. és 2. ábra a fegyverzet hornyainak oly megoldását mutatja, amellyel e szabályozást megvalósíthatjuk. Az 1. ábra az (A) fegyverzet testének egy szegmensét mutatja keskeny 20 ós mély (B) hornyokkal, tekercselés nélkül. A 2. ábra egy ily hornyot mutat a benne elhelyezett tekercseléssel együtt. A jól szigetelt (C) váltakozóáramú fegyverzettekercselés a horony fenekén van el-25 helyezve. Az egyenáramú tekercselés a hornyok külső végén fekszik. A váltakozóáramú és az egyenáramú tekercselés közé mindegyik horonyban mágneses anyagból pl. vasból vagy acélból álló (R) köz-30 betét van helyezve. Ha már most a dynamotor gerjesztése változik, az erővonaláramlás azon részének erőssége, amely az (R) közbetéteken át záródik, megváltozik és ezzel egyidejűleg a (C) váltakozóáramú 85 tekercselés által metszett erővonalak számának a teljes erővonaláramláshoz való viszonya is változást szenved. Minthogy az erővonalak eme mellékzárlata a (D) egyenáramú tekercselés vezetői által metí0 szett erővonalak számát nem változtatja meg, az egyenáramú feszültség tág határok között szabályozható. A gyakorlatban ezen szerkezettel az egyenáram feszültségét 240 és 300 volt között sikerült 45 változtatni, mialatt a váltakozóáramú feszültség állandóan 6600 volt maradt. A dynamotor feszültségszabályozása a 4. és 5. ábra kapcsán jobban érthető meg. Ezen ábrákban a mély és keskeny (B') 50 hornyokkal ellátott (A) fegyverzetet kifejtve látjuk. A váltakozóáramú (C') fegyverzettekercselés a hornyok fenekén, a (D) egyenáramú fegyverzettekercselés a hornyok felső részén, a kettő között pe-55 dig az (R') mágnesesen permeabilis betétek fekszenek. (N) és (S) végül a dynamotor statorának két sarka. A találmány szerinti dynamotor váltakozóáramú oldala synchronmotorhoz hasonlóan működik. Ha a synchronmotor 60 kevéssé van gerjesztve, a váltakozóáramú hálózatból késlekedő áramot vesz fel, mely a motor mezejét erősíteni igyekszik úgy, hogy a fegyverzetben létesített ellenelektromotorikus erő egyenlő lesz a háló- 65 zati feszültséggel. Ha a gép túl van gerjesztve, akkor viszont a hálózatból előresiető áramot vesz fel, mely a motor mezejét annyira demagnetizálja, hogy a gerjesztett elektromotoros erő a hálózati fe- 70 szültséggel egyenlő legyen. Ha a váltakozóáramú fegyverzettekercselésben késlekedő áram folyik, az általa létesített erővonaláramlás a gerjesztőmezőt erősíti, amint ezt a 4. ábra mutatja, melyben a 75 gerjesztőmezőt teljes, a fegyverzet erővonalát pedig szakgatott vonalak jelzik. Ezen ábrából kitűnik, hogy ekkor a gerjesztőmező erővonalai közül csak igen kevés megy át a horonyba helyezett közbe- 80 téten és hogy a fegyverzetnek úgy az egyenáramú, mint a váltakozóáramú vezetői is a gerjesztőmezőnek úgyszólván összes erővonalait metszik úgy, hogy a gerjesztett feszültség mind a két tekercse- 85 lés meneteiben egyenlő. Ha ellenben a váltakozóáramú fegyverzettekercselésben folyó váltakozóáram előresiet, úgy az általa gerjesztett erőáram a gerjesztőmező erőfolyamával ellentétes, vagyis a fegy- 90 verzet vasmagjában a reluktantia növekszik és ezért az összerővonaláramnak egy része a fegyverzet két tekercselése között az (R) közbetéteken át záródik. Ezt az állapotot mutatja az 5. ábra, mely- 95 ben a gerjesztő mező teljes vonallal, a fegyverzet erővonaláramlása pedig szakgatott vonallal van ábrázolva. Ha a fegyverzet két tekercselése közötti tér alacsony reluktanciával bíró anyaggal van 100 kitöltve, akkor az erővonalaknak a közbetéteken át záródó részének a teljes mezőhöz való viszonya igen jelentősre növelhető. E célból előnyösen mágnesezhető anyagból álló közbetéteket használunk 105 úgy, hogy a mágneses mellékkör reluktantiája csekély lesz. Az erővonalak eme mellékzárlatával azt érjük el, hogy az egyenáramú fegyverzettekercselés a gerjesztőmező erővonalainak nagyobb vagy 110 kisebb részét metszi, ami által az egyenáramú fegyverzettekercselésben nagyobb vagy kisebb feszültségű áram jön létre. Minthogy a váltakozóáramú fegyverzettekercselésbe vezetett váltakozó áram fe- 115 szültsége állandó, az ezen tekercselésben fellépő ellenelektromotoros erő, amely a tekercselés ellenállása folytán okozott