87400. lajstromszámú szabadalom • Áramátalakító vagy dinamotor

— 3 — váltakozóáramú tekercselés lépéshosszá­nak csökkentése folytán tehát az egyen­áram feszültsége változatlan váltakozó­áramú kapocsfeszültség mellett növekszik. 5 Ha ellenben a váltakozóáramú tekercselés lépéshosszát növeljük, úgy a gép egyen­áramú feszültsége ugyanazon váltakozó­áramú kapocsfeszültség mellett csökken. Az egyenáramú feszültséget tág hatá-10 rok között szabályozhatjuk a (H) gerjesz­tőtekercs gerjesztésének változtatásával, mivel ezáltal a váltakozóáramú (C) fegy­verzet tekercselése által metszett erővonal­áramnak a teljes erővonaláramhoz való 15 viszonya módosul. Az 1. és 2. ábra a fegy­verzet hornyainak oly megoldását mu­tatja, amellyel e szabályozást megvaló­síthatjuk. Az 1. ábra az (A) fegyverzet testének egy szegmensét mutatja keskeny 20 ós mély (B) hornyokkal, tekercselés nél­kül. A 2. ábra egy ily hornyot mutat a benne elhelyezett tekercseléssel együtt. A jól szigetelt (C) váltakozóáramú fegyver­zettekercselés a horony fenekén van el-25 helyezve. Az egyenáramú tekercselés a hornyok külső végén fekszik. A váltakozó­áramú és az egyenáramú tekercselés közé mindegyik horonyban mágneses anyag­ból pl. vasból vagy acélból álló (R) köz-30 betét van helyezve. Ha már most a dyna­motor gerjesztése változik, az erővonal­áramlás azon részének erőssége, amely az (R) közbetéteken át záródik, megváltozik és ezzel egyidejűleg a (C) váltakozóáramú 85 tekercselés által metszett erővonalak szá­mának a teljes erővonaláramláshoz való viszonya is változást szenved. Minthogy az erővonalak eme mellékzárlata a (D) egyenáramú tekercselés vezetői által met­í0 szett erővonalak számát nem változtatja meg, az egyenáramú feszültség tág hatá­rok között szabályozható. A gyakorlat­ban ezen szerkezettel az egyenáram fe­szültségét 240 és 300 volt között sikerült 45 változtatni, mialatt a váltakozóáramú fe­szültség állandóan 6600 volt maradt. A dynamotor feszültségszabályozása a 4. és 5. ábra kapcsán jobban érthető meg. Ezen ábrákban a mély és keskeny (B') 50 hornyokkal ellátott (A) fegyverzetet ki­fejtve látjuk. A váltakozóáramú (C') fegyverzettekercselés a hornyok fenekén, a (D) egyenáramú fegyverzettekercselés a hornyok felső részén, a kettő között pe-55 dig az (R') mágnesesen permeabilis beté­tek fekszenek. (N) és (S) végül a dyna­motor statorának két sarka. A találmány szerinti dynamotor válta­kozóáramú oldala synchronmotorhoz ha­sonlóan működik. Ha a synchronmotor 60 kevéssé van gerjesztve, a váltakozóáramú hálózatból késlekedő áramot vesz fel, mely a motor mezejét erősíteni igyekszik úgy, hogy a fegyverzetben létesített ellen­elektromotorikus erő egyenlő lesz a háló- 65 zati feszültséggel. Ha a gép túl van ger­jesztve, akkor viszont a hálózatból előre­siető áramot vesz fel, mely a motor meze­jét annyira demagnetizálja, hogy a ger­jesztett elektromotoros erő a hálózati fe- 70 szültséggel egyenlő legyen. Ha a válta­kozóáramú fegyverzettekercselésben kés­lekedő áram folyik, az általa létesített erővonaláramlás a gerjesztőmezőt erősíti, amint ezt a 4. ábra mutatja, melyben a 75 gerjesztőmezőt teljes, a fegyverzet erővo­nalát pedig szakgatott vonalak jelzik. Ezen ábrából kitűnik, hogy ekkor a ger­jesztőmező erővonalai közül csak igen ke­vés megy át a horonyba helyezett közbe- 80 téten és hogy a fegyverzetnek úgy az egyenáramú, mint a váltakozóáramú ve­zetői is a gerjesztőmezőnek úgyszólván összes erővonalait metszik úgy, hogy a gerjesztett feszültség mind a két tekercse- 85 lés meneteiben egyenlő. Ha ellenben a váltakozóáramú fegyverzettekercselésben folyó váltakozóáram előresiet, úgy az általa gerjesztett erőáram a gerjesztőmező erőfolyamával ellentétes, vagyis a fegy- 90 verzet vasmagjában a reluktantia nö­vekszik és ezért az összerővonaláramnak egy része a fegyverzet két tekercselése között az (R) közbetéteken át záródik. Ezt az állapotot mutatja az 5. ábra, mely- 95 ben a gerjesztő mező teljes vonallal, a fegyverzet erővonaláramlása pedig szak­gatott vonallal van ábrázolva. Ha a fegy­verzet két tekercselése közötti tér ala­csony reluktanciával bíró anyaggal van 100 kitöltve, akkor az erővonalaknak a köz­betéteken át záródó részének a teljes me­zőhöz való viszonya igen jelentősre nö­velhető. E célból előnyösen mágnesezhető anyagból álló közbetéteket használunk 105 úgy, hogy a mágneses mellékkör reluk­tantiája csekély lesz. Az erővonalak eme mellékzárlatával azt érjük el, hogy az egyenáramú fegyverzettekercselés a ger­jesztőmező erővonalainak nagyobb vagy 110 kisebb részét metszi, ami által az egyen­áramú fegyverzettekercselésben nagyobb vagy kisebb feszültségű áram jön létre. Minthogy a váltakozóáramú fegyverzet­tekercselésbe vezetett váltakozó áram fe- 115 szültsége állandó, az ezen tekercselésben fellépő ellenelektromotoros erő, amely a tekercselés ellenállása folytán okozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom