87368. lajstromszámú szabadalom • Nemesgázvákuumbiztosítékok számára való elektródanyag

__ Megjelent 11 )16. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI HUWSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 87368. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Nemesgázvákuumbiztosítékok számára való elektródaanyag. Elektrizitáts A.-G. Hydrawerk Charlottenburg. A bejelentés napja 1923. évi májas hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 26-ika. A 285.877. sz. német szabadalmi leírásban oly nemesgázvákuumbiztosítékok vannak ismertetve, melyek erősen elektropositív fémek vagy fémötvözetek alkalmazása kö-5 vetkeztében az átütési feszültség számára alacsony értékeket szolgáltatnak. Különö­sen alkalifémek bírnak azzal a hatással, hogy az átütési feszültséget leszállítják és egyidejűleg a gáztartalom tisztántartását 10 elősegítik. Alkalifémek használata azon­ban még más fémekkel való ötvözetek alakjában is oly kisütési csöveknél, me­lyek bizonyos veszélyekkel szemben védő­csövek jellegével bírnak és ilyen csövek 15 gyanánt pl. távbeszélő központokban nagy számmal alkalmaztatnak, rendkívül aggá­lyos. Kísérletek igazolták, hogy káliumhoz vagy nátriumhoz még 80% nehéz fém liozzáadagolása esetén is a cső íémtar-10 talma, különösen az előzetes kisütés követ­keztében beálló túlhevített állapotban, gyúlékony. Ezen körülmény eddig az ilyen módon előállított csöveknek az említett célra való alkalmazását kizárta. Azon kí-15 sérletek, melyek az ötvözet nehézfémtar­talmának további megnövelésére irányul­tak, eddig mindenféle nehézségen meg­akadtak. Vagy az ötvözet mechanikai tulajdonságai, annak keménysége, a kris­;0 tályosodásnál beálló repesztő hatása stb. zárták ki az ilyen ötvözetek alkalmazását vagy pedig az ötvözetnek a nemesgázzal vagy nemesgázkeverékekkel megtöltött ki­sütési cső átütési feszültségére kifejtett 5 csökkentő hatása kisebbedett meg hátrá­nyosan, harmadszor pedig a legtöbb eset­ben a megadott nehézfémtartalom megha­ladása esetén többé nem sikerül fényívet már alacsony feszültségnél kapni, miután 0 a fényívkisütést kevés idővel megelőző izzóáram jellemző görbéje kedvezőtlen volt. Ha biztos fónyív-kisiitést nagy áram­átbocsátóképességet az izzóáram fázisa folyamán és a cső alacsony átütési feszült­ségét akarták elérni, eddig mindig rá vol- 45 tak szorulva arra, hogy a nehézfémtarta­lomnak megadott 80% határát megtartsák. Az ilyen ötvözetek azonban mindig tiszta alkalifém vagy erősen alkalifémtartalmú testek kiválasztásával jártak, minek kö- 50 vetkezménye a gyulékonyság volt. A jelen találmány által már most sike­rült oly kalium-higany-foncsor alkalma­zása, mely az alacsony átütési feszültség, a nagy áramátbocsátóképesség és a köny- 55 nyű fényívképződés előnyeit nyújtja, azonban emellett túlhevített állapotban sem gyúlékony és vízzel csakis hydrogén keletkezése közben lángképződés nélkül reagál. Ezen foncsor továbbá könnyen 60 állítható elő gázmentes alakban és még azon nagy előnyt nyújtja, hogy olvadási pontja eléggé nagy. Ezen magas olvadási pont feltételezi ugyanis, hogy a cső elő­állítása alkalmával, amikor is a foncsort 65 a csövön belül kell megömleszteni és fo­lyékony állapotban kell abba átvezetni, nagy hőmérsékletek alkalmaztassanak, melyek lehetővé teszik, hogy az összes részek a szivattyú vákuumában jól gáz- 70 mentesíttessenek. A jelen találmány szerinti foncsor ká­liumból és higanyból áll, még pedig a kálium csakis 17 és 10% között változhat. A legelőnyösebb kb. 14—15% kaliumtar- 75 talommal bíró foncsor. Ezen foncsor olva­dási hőmérséklete nem oly nagy, hogy ezáltal a kisütési cső előállítása túlságo­san megnehezíttetnék és ezen hőmérsék­let nem oly alacsony, hogy a cső összes 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom