87367. lajstromszámú szabadalom • Nemesgázvákuumbiztosíték

gén., melyeken az áramot vezető huzalok áthatolnak és melyek a kisütési edényt tökéletesen tömítik. A (2) és (3) toldatok laposra nyomása azonban nem feltétle-5 nül szükséges, hanem ezen forrasztásokat kerek alakban is meghagyhatjuk. ; Míg az ily módon kiképezett nemesgáz­biztosítóknál a (3) toldat oldalán levő alsó elektróda célszerűen egyszerű (4) 10 huzalcsúcsban vagy pecekben végződik, mely az átmenetet képezi a később az (1) cső fenekét elfedő elektródafémhez és emellett esetleg gyujtócsúcs gyanánt hat, a jelen találmány tárgyát képező felső 15 elektródaelrendezés a következő: A (2) toldaton áthatoló, beolvasztott huzal fém­huzalokból vagy fémszalagokból képezett (5) kengyelt hord, mely egy üvegcső belső falához támaszkodik, melynek alsó végét 20 a (6) záródarab zárja el. Ezen záródarab fémfonatból, pl. vas- vagy sárgarézgaze­ből álló gömbsüveget, kosarat vagy effé­lét képez, melyhez az áramot az (5) ken­gyel vezeti és mely az elektródatartóval 25 és az (5) áramvezetékkel egyszerűen az­által köttetik össze, hogy a kengyelalakú (5) vezeték két vége a (6) kosár nyílásain vagy hasítékain áthatol és azután vissza van hajlítva. Az összekötés ezen módja a 30 rajzon világosan látható. Ezáltal egyide­jűleg a (7) betét is megtámasztatik. Ezen a jelen találmány tárgyát képező betét áll üvegből, kvarcból, porcellánból, magne­ziából, steatitből vagy bármely más alkal-35 inas kerámiai anyagból való, közös tenge­lyű, két csőből, mely csövek oly módon vannak egyesítve, hogy a külső, célsze­rűen rövidebb cső az (1) cső belső falán elcsúsztathatóan vezetést talál, míg a 40 V.első cső alul a tulaj donképeni (6) elek­tródát hordja. A két közös tengelyű cső, melyek együttesen a (7) részt képezik, ennek folytán tehát csakis a felső, a fény­ívképződés és fémelporlasztás körletén 45 kívül eső végén van összeolvasztás, össze­ragasztás, égetés stb. útján egymással gyűrűvarrat alakjában összekötve, mely varrat egyúttal a külső (7) csőnek az (1) cső belső falához való támaszkodása által 50 a (6) elektróda szilárd központos helyze­tét biztosítja. Ilyen módon hosszú, a (6) elektródától a (4) elektródához vezető, csúszó kisütési út létesíttetik, mely szige­telési zavarokat biztonsággal zár ki azon 55 okból, mert a hosszú, keskeny, gyűrű­alakú térbe, mely a (7) rész külső és belső csöve között adódik, a fényívképződésnél íémgőz vagy fémpor úgyszólván egyálta­lában be sem hatolhat. Ezen berendezés egyúttal azon nagy gyártási előnyt 60 nyújtja, mely szerint a (7) részt az előké­szített (5, 6) elektródával együtt a vá­kúumbiztosíték előállítása alkalmával a hengeres, alul nyitott (1) csőbe teljes egész gyanánt kényelmesen becsúsztat- 65 hatjuk és erre egyelőre a huzalnak a (2) toldatnál való becsiptetése által rögzít­hetjük. A leírt foganatosítási alaknál egyide­jűleg az elektródatartót képező két cső 70 közül a (8) elektródaanyag bizonyos kész­letének felvételére szolgáló tér gyanánt hasznosítható (2. ábra). A (8) elektróda­anyag alakja célszerűen üveg vagy más anyag által körülzárt „töltény", mely az 75 aránylag könnyen olvadó elektróda­anyag előírt minimális mennyiségét tar­talmazza. Ezen (8) töltény alsó vékonyí­tása a fémből való (5) tartó és áramhozzá­vezetőkengyel két kis beugrására támasz- 80 kodik és ezen beugrások által a rajzon feltüntetett helyzetben megtartatik. A töltény az elektróda tartóba a (7) szigetelő résznek az (5) kengyel fölé való csúszta­tása előtt helyeztetik és a (6) zárókosár- 85 nak ráhelyezése és az (5) kengyel alsó vé­geinek visszahajlítása után a többi rész­szel együtt egészben az (1) csőbe csúsztat­tatik és a (2) toldatnál beolvaszttatik. A (8) töltény fémkészletének elosztását 90 ezután célszerűen közömbös gázatmoszfé­rában vagy vákuumban a fémnek olva­dási pontja fölé való hevítése által esz­közöljük, minek következtében a fém le­csepeg és részben a (6) kosár által (a ko- 95 sár fonatának hézagaiban) fogatik és tarta­tik meg, részben pedig az (1) cső fenekére jut, ahol a (4) áramhozzávezetéssel jut érintkezésbe, ahol ilyenformán elektródát képező fenéktestet alkot. Ezen berendezés 10 előnye egyúttal a jelentékenyen alacso­nyabb gyujtófeszültség", különösen mi­után a fenéken helyetfoglaló elektróda­anyag elporlasztás által az (1) cső belső falának alsó részén szétoszlott. Az ilyen ic módon előállított csövek előnye a gyártás nagymértékű egyszerűsége, a gyújtó­feszültség alatt még a fényív hosszabb ideig tartó behatása esetén is mutatkozó nagy szigetelőképesség és a cső korláto- ll zott terének jó kihasználása. Az evakuá­lásra szolgál az alkalmas helyre illesztett csőcsonka, melyet később leolvasztunk. Ezen csőcsonkát & rajzon egyszerűség ked­véért elhagytuk. Célszerű, ámbár nem 11 feltétlenül szükséges, hogy a (7) szigetelő rész külső csöve rövidebb legyen, mint a belső cső, melynek alsó vége a (6) elek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom