87351. lajstromszámú szabadalom • Építőeljárás

Megjelent 1931. évi március lió 16-án.-<Síí& MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87351. SZÁM. — VIII/a. OSZTÁLY. Épító'eljárás. Brink Henrik Hofgeismar. A bejelentés napja 1923. évi január hó 18-ika. A találmány oly építőeljárásra vonat­kozik, melynél az építkezés helyén vagy másutt nyert építőelem anyagokat köz­vetlenül használjuk fel az építőelemek- 5 nek előállítására. Az eddigi ily eljárások­nak az volt a hátrányuk, hogy az épüle­tek tartóssága kicsiny, vízáteresztő képes­ségük pedig nagy volt, továbbá, hogy az időjárásnak befolyása és hasonló ellen 10 csak igen csekély mértékben szigeteltek. Jelen eljárással ezeket a hátrányokat megszüntetjük. Az eljárásnál ugyan ma­gukban véve ismert anyagokat pl. agya­got, homokot, szerves hulladékot stb. hasz- 15 nálunk, lehetővé tesszük azonban, hogy az építkezés helyén vagy másutt nyert anyagokat tekintet nélkül annak minősé­gére építőelem előállítására használhat­juk. Iparkodtak ugyan már eddig is építő- 20 elem előállítására agyagot használni, ezek az agyagelemek, illetőleg az azokból elő­állított falak csak kisebb értékű építkezé­sekhez voltak használhatók, mert az idő­járási behatásoknál csak nagyon rövid 25 ideig állottak ellent. Jelen új eljárásnak lényege abban áll, hogy az építkezés helyén nyert anyago­kat kátrány termékeknek, aszfaltnak, pet­­róleummaradékoknak vagy szurokfélék- 80 nek a hozzáadásával melegnek a behatása alatt magas, pl. hydraulikus nyomással építőelemekké alakítjuk és ezeket kátrány­nak, aszfaltnak, petróleummaradékoknak vagy szurokféléknek kötőanyagként való 35 felhasználásával egymással épületté ösz­­szekötjük. Utaknak aszfaltburkolattal való előállí­tásánál használtak ugyan már bitumen­ből és mészkőporból, homokból vagy hasonlóból álló keveréket, itt azonban a 40 masszát mint egyenletes egyetlen réteget vitték fel. Nem ismerte fel tehát eddig senki, hogy bármilyen építőelem anyag kátránytermékeknek, aszfaltnak, petró­leummaradékoknak, vagy szurokféléknek 45 a hozzáadásával jelen új eljárás szerint alkalmas arra, hogy belőle tartós forma­köveket, vagy más építőelemeket előállít­hassunk. Kísérletek még azt is igazolták, hogy utcaszemetet is használhatunk, ha 50 azt az új eljárás szerint felmelegítve forró kátránnyal, aszfalttal, petróleum­maradékokkal vagy szurokfélékkel össze­keverve sajtolás vagy döngölés által kö­vekké alakítjuk. Megjegyzendő még, 55 hogy a szemétben levő lótrágya sem hat károsan. Mint már említve volt a frissen nyert, szükség esetén felaprított anyagot fel­melegítjük, felhevített kátrány termékek- 60 kel, aszfalttal, petroleummaradékokkal, vagy szurok félékkel összekeverjük és a legcélszerűbben magas, pl. hydraulikus nyomás alatt építőelemekké sajtoljuk. A falakat a még meleg elemekből, meleg 65 kátránybevonatnak kötőanyagként való felhasználásával készítjük el. Jelen el­járással még 15° hidegben is előállítha­tunk épületeket, anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy az épületben repedések 70 támadnak és általában az épületnek ellen­állása időjárási behatások ellen csekély lenne. Emellett az iij eljárásnak az is az előnye, hogy független az építkezés helyé­től, mert, ha az építkezés helyén víz nin- 75 esen, amellyel a sajtószivattyii táplálandó, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom