87344. lajstromszámú szabadalom • Fékrudazat az áttételnek a féklezési folyamat alatti önműködő változásával

emelő (10) csapjától (11) csatlói*úd vezet a (12) szögemelőhöz, melynek rövid emelőkarjában elhelyezett (13) csapja a (11) csatlórúd hasítékában csúszhat. Ettől a 5 csaptól egy második (16) szögemelő (15) csapjához (14) csatlórúd vezet, melyen bizonyos iniciális feszültséggel bíró (17) spirálrugó van elrendezve. A (12) és (16) szögemelőknek másik karjával (20) és (21) 10 ékek (18) és (19) közbeeső karok útján vannak összekötve. A (21) ék a (22) lemezen vagy effélén szilárd ellenfalat talál. A fékező erőnek a (2) fékemelőről a féktuskókra való leadása a (23) csap és a 15 (24) fékrúd segélyével történik. Ennek a rudazatnak a működési módja a következő: Ha a fékhenger az (1) fékrudat jobbfelé húzza, akkor a (2) fékemelőnek az 20 (1) rúddal összekötött vége is jobbfelé mozog. Miután, a (24) fékrúdban a laza rudazat mozgása ellenében föllépő ellenállást a (2) fékemelőre ható (9) és (17) rugóerő legyőzték, a (3) csap eleinte nem 25 fog leemelődni (4) támaszáról, hanem a (2) emelő ezen csap körül el fog forogni, mely emellett a (7) csapnak az (5) vezetősínek között való vezetése folytán csekély oldalirányú eltolódást szenved. A (7) 30 csap tehát és a (6) hevederek közvetítésével a (9) csuszka is balfelé menesztetik. Egyidejűleg természetesen a (11) csatlórúd is jobbfelé mozog és végével a (17) rugót nyomja, miáltal a (12) és (16) szög-85 emelők elforognak és a (20) és (21) ékek ellentétes mozgási értelemben tolódnak el egymáshoz képest. Miután a (21) ék a (22) lemezen szilárd ellenfalat talál, a (20) ék kissé balra tolatik, miközben megfelelő 40 méretezés és elrendezés folytán elérjük, hogy a (20) és (9) csuszka között, a rudazat egész üres járata alatt, mindig bizonyos csekély köz maradjon meg. Ha a féktuskókmár most odaszorultak a kerekek-45 hez, úgy hogy a (24) féknyomórúd tényleg tovább nem mozoghat, a fékdugattyú továbbmozgásának hatása alatt a (2) fékemelő a (23) csap körül jobbra fog kilengeni. Emellett a (7) csap és vele együtt 50 a (9) csuszka is jobbra mozog, míg egyidejűleg a (20) ék baloldali háta a (10) csapnak most már gyorsabb jobbirányú mozgása alatt gyorsabban mozog bal felé, úgy hogy a (9) csuszka és a (20) ék kö-55 zötti csekély rés eltűnik. Miután a (7) csap a további fékezési folyamat számára a (9) csuszka (6) hevederei és a (20) és (21) ékek segélyével a (22) lemezen szilárd támaszt találhat. Ha ezt elértük, akkor a további fékezési folyamatnál a 60 (2) fékemelő a most már rögzített (7) csap körül forog; a fékezési folyamat munkaperiodusa alatt tehát a (7) csap helyzete által megállapított áttétel mérvadó. A (11) csatlórúd tehát ezen periódus 65 alatt az elrendezett hasíték folytán a (17) rugó összenyomása közben tovább mozoghat jobbfelé. A fék lazításánál a folyamat fordítva megy végbe. Az egyes alkatrészek mind 70 ismét kezdő helyzetükbe térnek vissza. A 3. és 4. ábrákban a fékrudazatnak második példaképpeni foganatosítási alakja van szemléltetve, változó munkaáttételű járművek számára, még pedig 75 szintén a fék lazított és meghúzott helyzetében. Ennél a kivitelnél a (3) és (7) csapok közötti távolságot szabadon választhatjuk és célszerűen kisebbnek veszszük fel annál a távolságnál, mely az előbb 80 ismertetett foganatosítási alaknál adódik ki. Ezáltal a (7) csap által a rudazat üres járata alatt befutott út is kisebb, úgy hogy nagyobb féktuskótávolságok esetén is a berendezést csupán egy, körülbelül 85 ugyanolyan hajlású (20) ékkel is felszerelhetjük. Ez az ék azonban jobboldalt nem támaszkodik szilárd felfekvési felületre, hanem egy másik (15) csuszkára, mely a (26) hevederek útján a (27) ha- 90 rántgerendával függ össze, melynek egyik vége a (28) hevederek útján a (2) fékemelő (3) forgáscsapjával van összekötve. A (27) gerenda és a helytálló (22) ellenfal között a fék lazított helyzetében a (29) 95 támasztófelület könnyen eltolható. Ez a felület kézzel vagy önműködően ható. szerkezet útján a jármű bruttósúlyának megfelelően beállítható. Ennek a berendezésnek működési módja 100 a következő: A rudazat üres járata alatt, mely a (2) emelőre ható (9) és (17) rugóerő folytán ismét ennek az emelőnek a (3) csap körüli forgásával jár, a (28) hevederek és a 105 (27) gerenda nyugalomban maradnak. Az eközben eltolódó (20) ék megfelelő hajlásnál ismét azt eredményezi, hogy a baloldali ékhát és a (9) csuszka közötti csekély távolság a rudazat üres járata köz- no ben megmarad. Ha a féktuskók a kerekekhez már odaszorultak, akkor éppen úgy, mint az előbb ismertetett foganatosítási alaknál, ez a rés gyorsan el fog tűnni és a (7) csap ismét felfekvést talál 115 a (29) felületen, még pedig a (6) hevederek, a (9) csuszka, a (20) ék, a (25) csuszka, a (26) hevederek, a (27) gerenda