87334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny anyagok előkészítésére és formasajtóban való sajtolására

. Megjelent 1931. évi április hó 160-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87334. SZÁM. — XVII/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés képlékeny anyagok előkészítésére és formasajtóban való saj tolására. J. Roth A.-G. Eisengiessereien stb. Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1924. évi január hó 31-ike. A kerámiai és hasonló célokra szolgáló képlékeny anyagokat formálásra és sajtolásra eddig úgy készítették elő, hogy azokhoz kis olajmennyiséget adagoltak, minek következtében a képlékeny anyag nem ragadt a sajtolóformához. Ez az eljárás költséges; ezenkívül az olajat izzítás által kell eltávolítani és csak ezután lehet a sajtolt testre a zománcot felvinni. Hogy a sajtolt testnek elegendő szilárdságot kölcsönözhessünk, okvetlen szükséges, hogy az anyaghoz egy bizonyos menynyiségű nedvességet adjunk, mert azt máskülönben sajtolni nem lehet. A találmány lényege abban áll, hogy az anyagot morzsaszerű állapotba vagy kis golyók alakjába hozzuk és ezeknek felületét ezután megszárítjuk úgy, hogy a sajtolásnál az anyagrészecskék ugyan egymáshoz tapadnak, de nem ragadnak a formához. A kis testecskék felületének szárítása különböző módon történhetik. Elérhetjük ezt pl. azáltal, hogy az egyes kis testecskéket felületükön száraz porhanyós anyaggal vesszük körül, vagy pedig azokat száraz légáram hatásának tesszük ki, minek következtében a testecskék felülete megszárad. A felületi szárítás kielégítő eredményének előfeltétele, hogy a testecskéket, miközben a légáram hatásának ki vannak téve, egyszersmind lefelé vezessük, hogy ezáltal az egész felület egyenletesen száradjon. Az ily módon előkészített anyagnak formasajtókban való felhasználása oly módon történik, hogy a sajtolónyomást csak egészen rövid ideig tartjuk fenn úgy, hogy a testecskékben lévő nedvesség nem tud azok száraz kérgén keresztül- íO hatolni, ami által elkerüljük azt, hogy a testecskék a forma falaira tapadnak. A formasajtónak tehát gyorsan kell működnie, mely körülmény a gyors gépüzemet lényegesen elősegíti. 45 Maga az előkészítés még nagy mértékben elősegíthető azáltal, hogy a forma töltése előtt különböző nagyságú szemcséket keverünk egymással. E célból a szemcséket szitálás által nagyságuk szerint 50• osztályozzuk és azután az esetről-esetre kívánatos arányban keverjük úgy, hogy olyan fajsúllyal bíró keverékeket kapunk, amelyek az egyes formálandó testeknek — azoknak töltőformájuk nagysá- 55 gához való viszonyához képest — megfelelnek. Megfelelő szemcsenagyságokat gépileg is állíthatunk elő azáltal, hogy az anyagot két egymástól meghatározott távolságra beállított ellenkező irányban 60 forgó koronggal a kívánt nagyságra őröljük. A mellékelt rajz a leírt eljárás kivitelére szolgáló egyes berendezéseket ábrázol, még pedig az 65 1. ábra különböző nagyságú szemcsék előállítására szolgáló gép hosszmetszete. A 2. ábra nedves képlékeny testecskéknek száraz anyaggal való burkolására szolgáló 7Q. berendezést mutat. A 3. ábra csurgató aknát szemléltet, melyben a szemcsés anyag felületén megszárítható. A 4. ábra az akna más foganatosítási 75-alakját mutatja. Az 1. ábra szerinti, különböző nagyságú szemcsék előállítására szolgáló gép az (1)