87327. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes szinezésű kinematographiai felvételének, rezgésének megszüntetésére a színváltozások számának emelése utján

— 2 — képpel való lefelé továbbításánál a piros képet alul kihúzzuk az ablakból, a kék kép felülről lefelé halad, míg egyidejűleg az ablakban fent á zöld kép jelenik meg, 5 úgy hogy az ablak már most a zöld képből (felül) és a kék képből (alul) álló kombinátiót tartalmazza. A következő harmadik, a filmet egy további képpel lefelé húzó továbbítás ezután ugyanígy 10 vezeti be a piros kép (felül) és zöld kép (alul) kombinátióját és ablakba, míg egy további, lefelé irányuló húzás a kék képből (felül) és piros képből (alul) álló kombinátióval a kombinátióknak egy 15 új, hasonló szériáját kezdi meg. Ha a máltai kereszt segélyével való háromszoros továbbításnál a képablakban álló képek színértékeit olykép olvassuk le, hogy állandóan a felső ké-20 pet vesszük elsőnek, akkor a kék-piros, zöld-kék és piros-zöld színsort, vagyis a három alapszínnek, a kék, zöld és pirosnak kettős sorát kapjuk, míg egyszerű, csak egy képet magába foglaló képablak-25 nál és a máltai kereszt háromszoros húzásánál e három színnek csak egyszerű sorát kaphatjuk. Ha sikerül, hogy a két, a képablakban egymás felett álló részképek a vetítő-30 ernyőn helyesen színezve és egymásután vetítve egymást fedje, akkor a kép az ekkor elért kétszeres színváltozásszám folytán rezgésmentes lesz. Hogy a két, a képablakban mindenkor 35 álló kép a vetítőernyőn egymást fedje, könnyen elérhető azáltal, hogy a képablak és a vetítő-objektív közé egy tükörvagy prizmarendszert iktatunk be. Az első ábra egy ily prizmarendszernek ki-40 vitel alakját mutatja. (A, B) a filmnek a két (R, G) részképeit magába foglaló képablak. A kétszeresen-teljesen vetítő (Pl) prizma a baloldalt álló vetítő lámpából jövő, az (R) képen áthaladó fényt 45 az (Sl) irányba tereli. Az alsó (Gr) képen áthaladó fénynyaláb először az egyszeresen-teljesen vetítő (P'2) prizmába jut, azután egy teljesen hasonló (P3) prizmán át (S2) irányban halad. (P3) állítható és 50 forgatható, úgy hogy az (S2) iránynak az (Sl)-hez való változtatása által az (R) és (G) vetületek a vetítőernyőn egymást fedik. A két (Sl) és (S2) sugárnyaláb az egyik, a vetítést eszközlő objektív által 55 felfogható vagy két egyenlő gyújtótávolsággal bíró objektív is alkalmazható, melyek mindegyike egy-egyet a két (Sl) és (S2) nyaláb közül használ fel a vetítésre. Utóbbi esetben ajánlatos, ha két (Sl) és (S2) nyalábot egymástól kissé távo- 9 labb helyezzük el. A második ábrán látható, hogy hogyan helyezendők el legjobban a prizmák, hogy a két sugárnyalábnak egymástól távolabb való átlielyezése által az objektíveknek és azok 6! foglalatainak szükséges helyet előteremtsük. Világos, hogy a prizmák teljesen reflektáló felületűek, vagyis maguk a prizmák tükrökkel is helyettesíthetők. A képablakban álló két részképen át- 7< menő fény színezését a (K)-nál álló, (O) körül forgó szektortáresa eszközli (1. ábra), mely a 3. ábrán részletesebben van feltüntetve. A tárcsa, mely a képablakban való háromszoros képtovábbítás alatt 7; a nyíl értelmében csak egy körforgást végez, a (D) sötét szektorokkal fedi a képváltozást és két koncentrikusan fekvő, a színszűrőket hordó (Go, Bo, Ro) és (Gu, Bu, Ru) szektorfelülettel bír. A tárcsa 8( (O) forgáspontjának a vetítő-objektív vagy vetítő-objektívek felett vagy alatt levő helyzete szerint (a 3. ábrában a forgáspont felül fekvőnek van feltételezve) a belső szűrőkoszorú fogja fel és színezi 8£ a mindenkor felül vagy alul a képablakban álló képet és a külső szűrőkoszorú fordítva a másikat. A két szűrőkoszorú emellett közös (O) középpontja körül úgy van egymáshoz képest forgatva, hogy a 9C képkombinátiók helyes színsora jön létre és hogy a képablakban álló két kép közül állandóan először a felső vetíttetik egy rövid, sötét pauza által az alsótól elválasztva a vetítőernyőre. 95 Ez alkalommal meg kell jegyezni, hogy az imént ismertetett prizma- vagy tükörrendszer működési módjának előfeltétele a két képnek a képablakban való nyugodt állása vetítés közben, tehát a kép- 10 szalagnak lökésszerű továbbmozgatása. Ebből az következik, hogy az itt alkalmazott prizma- vagy tükörsorozat semmiféle hasonlatossággal nem bír a képváltozás optikai kiegyenlítése céljából 10 alkalmazott prizma- vagy tükörrendszerekkel, melyeknek hatása éppen ellenkezőleg csak állandóan legördülő filmszalagokkal összefüggésben nyilvánul. A találmány szerinti berendezés ugyan n< leginkább a három-színeljárás szerint készült természetes színezésű kinematographiai felvételek rezgésmentes vetítésére van szánva, azonban ugyanilyen jól használható fekete-fehér filmek vetítésére is. 11; A bevezetésbén már említett esetben, hol a film felvétele még nem készült el,