87318. lajstromszámú szabadalom • Absorptiós készülék

- 3 -(89) és egy kapilláris (40) révén az elnyeletővel is össze van kötve. Az elnyeletőben egy hűtőkígyó (49) van elrendezve és ugyanilyen hűtőkígyóval (50) bír a kon-5 denzátor (38) is; a két hűtőkígyót egymással az (51) cső köti össze. A hűtőfolyadékot az (52) nyílásnál be- és az (53) nyílásnál kivezetjük. A kondenzátorból az alatta elrendezett elgőzölögtető térbe (54) 10 egy kapilláris (56) vezet. Az elgőzölögtetőből, amelynek belsejében egy hajlított cső (55) van elrendezve, egy összekötővezeték (57) az elnyeletőbe veáet. Ezenkívül az elgőzölögtető (54) egyik legmélyebb fekvésű 15 pontja az elnyeletővel (30) egy kapilláris (43) révén is össze van kötve. A (41) gömbalakú edény egy másik edénnyel (48) van összekötve, amely esetleges gázlökések felvételére, illetőleg csil-20 lapítására szolgál és egy cső (42) révén a (37) csőbe torkollik. A (31) cső, valamint a (33) fűtőhenger lábakkal (58) és (59) vannak ellátva. A készülék működési módja a követ-25 kező: Az elnyeletőből (30) a vizes oldat a (31) csövön a (41) gömbbe és innét a (32) gáztalanítóba folyik. Ebben a (33) fűtőhenger felhevíti, úgy hogy a víz gőzalakban távo-30 zik. A keverékben képződő gőzbuborékok felfelé szállanak, útjokban szükségképen követik a spirális kanyarulatait és ekként a spirálisban levő folyadékot felfelé irányuló áramlásba hozzák. A különbség ezen 35 kiviteli alak és a 2. ábrabeli kiviteli alak között abban áll, hogy míg ott a (2) gáztalanító és a (11) cső két külön rész volt, addig itt a kettő a spirálisban egyesítve van. Ezen kiviteli alak előnye abban áll, 40 hogy minden egyes gőzbuborék keletkezése pillanatától kezdve résztvesz a folyadék felfelé irányuló mozgatásában. Ezenkívül a spirális nagy fűtőfelületet képez és nagy rugalmasággal bír, ami a jelen 45 esetben azért különösen fontos, mert a vizes kénsavoldat nagy forrási késéssel bír és a gáztalanodás sokszor lökésszerűen és hirtelen indul meg. Ezenkívül a cső hossza és rugalmassága a folyadék foly-50 tonos áramlását is elősegítik, minek következtében heves lökések nem lépnek fel. Ennek dacára különösen az üzem megindításakor megtörténhetik, hogy a gáztalanodás hirtelen indul meg és a folyadékot 55 nem csak a (36) térbe hajtja, hanem a (30) elnyeletőbe is visszalöki. Bár ez a körülmény különösebb zavart nem okoz, mégis annak megakadályozása céljából a (31) cső és (32) gáztalanító közé a (41) gömbalakú edény van beiktatva. A (32) csőből 60 visszalökött gázok a (31) csőbe nem léphetnek be, miután ez lefelé van hajlítva. A gázok tehát a (47) csövön át a (48) lökéscsillapító edénybe és innét a (42) és (37) csöveken át a kondenzátorba jutnak. 65 A gáztalanított kénsav a (36) gázkiválasztóból a (39) csövön és a (40) kapillárison át a (30) elnyeletőbe jut. A kapillárisok beiktatásának célja a következő. A (36) gázkiválasztóban üzem közben ugyanazon 70 nyomás uralkodik, mint a (38) kondenzátorban. Azon célból, hogy a (30) elnyeletőben uralkodó kisebb nyomás kiegyenlítessék, a kettő közé egy folyadékellenállást kell beiktatni, amelyet a (40) kapilláris 75 által létesítünk. A folyadék a (40) kapillárisban nem csak a (36) térben uralkodó nagyobb gáznyomás, hanem a (36) térben, illetőleg a (39) csőben levő magasabb folyadékoszlop 80 nyomása következtében is áramlik, feltéve, hogy a készülék elegendő folyadékkal van megtöltve. E kettős nyomás következtében az áramlás egyenletes lesz, így ha pl. valamely okból átmenetileg 85 csökkenik a nyomás, úgy a (38) kondenzátorban, mint a (36) gázkiválasztóban, a (39) csőben levő folyadék statikai nyomása a folyadékáramlást fenntartja. Mint az ábrából is kitűnik a (39) cső és 90 a (40) kapilláris együtt egy U-alakú csövet képeznek. Ennek célja az, hogy megakadályozzuk azt, hogy a (36) gázkiválasztóból vízgőz közvetlenül a (30) elnyeletőbe jusson, ha pl. valamely okból oly sav jut 95 a gázkiválasztóba, amely még nincs eléggé gáztalanítva. így ha a (36) tér valamely üzemzavar következtében teljesen kiürül ós a folyadékfelszín a (39) csőben is leszáll, a (40) kapillárisban levő folyadék- 100 oszlop a (36) térben levő gáznyomást kiegyensúlyozza, az áramlás megszűnik és az elnyeletőbe vízgőz nem juthat. A (36) gázkiválasztótérből a vízgőzök a (38) kondenzátorba jutnak és ott lecsapód- 105 nak. A szabaddá vált meleget az (50) hűtőkígyóban áramló folyadék vezeti el. A lecsapódott víz a (38) kondenzátorból az (56) kapillárison át az (54) elgőzölögtetőbe folyik. A kapilláris által az áram- 110 lás útjába iktatott ellenállás oly nagy, hogy a (38) kondenzátor és az (54) elgőzölögtető közötti szükséges nyomáskülönbséget kiegyensúlyozza. A vizet nemcsak a kondenzátorban uralkodó nagyobb gáz- 115 nyomás, hanem a nehézségi erő is hajtja