87315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására különböző növényi rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéből, burgonyahéjból, fűzfakéregből és más efféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papiros, nitrocelluloz stb. gyártására

nem mutat savanyú reakciót. Ha a mosás be van fejezve, akkor ugyanabba a feltáró edénybe befolyatjuk a következő feltáró folyadékot, amelynek behatása 40—50' 5 C-nál megy végbe. Ott, ahol a legfinomabb, teljesen elszigetelt rostok előállításáról van szó, célszerűnek bizonyult, a törzsszabadalom szerinti eljárásnak olyan kibővítése, mely 10 szerint a hidrolizált és mosott rostanyagot a hidrolízis és feltárás között még néhány órán át egészen két napig orgános oldószer hatásának tegyük ki, amikor magasabb hőmérsékletek is alkalmazhatók, 15 miután az ilyen oldószerek semmiféle káros hatást sem gyakorolnak a rostokra. Az orgános oldószerek által a részben hidrolizált és meglazított kérgesedések nagy részben oldatba hozatnak, részben 20 csak leválnak a rostról, de szuszpendálva maradnak és az oldószer leszívása után mint iszapszerű masszák a fenékre rakódnak. A befejezett kezelés után az oldószert lehúzzuk és alkalmas edényekből 25 való ledesztillálás után újra visszanyerjük és megtisztítjuk, míg az oldott és szuszpendált anyagok maradék gyanánt visszamaradnak. A lehúzás után az oldószernek még a rostokon tapadó részét a 30 rákövetkező feltárási műveletnél alkalmazott lúgból leválasztás vagy ledesztillálás útján visszanyerjük úgy, hogy gyakorlatilag az oldószernek csak igen kis része megy veszendőbe. Alkalmas oldó-35 szerek gyanánt tekintetbe jönnek például éther, petróléther, alkoholok, szénkéneg, aceton, széntetraklorid, petróleum, szénhidrogének és máseffélék. III. Feltárás. A hidrolizált és alaposan 40 kimosott, esetleg orgános oldószerekkel való kezelés útján megtisztított rostot most olyan műveletnek vetjük alá, mely a feltárást a legkíméletesebb módon végzi, az inkrusztáló anyagokat a rostról eltávo-45 lítja és oldatba viszi, míg egyidejűleg a rostnyalábok és szálak tökéletesen egyes sejtekké bontatnak. E célból a rostanyagot ugyanabban a kazánban híg alkalikus oldatokkal (marónátron, szóda, am-50 mónvegyületek, mésztej és másefféle) kezeljük közönséges hőmérsékleten vagy gyenge (30—50° C) melegítéssel. Ezen feltárás hőmérséklete, erőssége és időtartama a rostanyag minőségétől függ. Azo-55 kat úgy kell megválasztani, hogy a rostok ne károsodjanak és ne váljanak törékenynyé, de a bontás mégis az egyes sejtekig menjen végbe. A szükséges idő -egytől több napig változik. Ezen alkalikus lúgok hatása csekély mennyiségű alkalmas or- 60 gános szereknek (alkohol, szénkéneg, aceton, petróleum, szénhidrogének és máseffélék) hozzáadásával lényegesen fokozható, amely oldószerek azután ezen művelet végső lúgjaiból leválaszthatók és újra 65 visszanyerhetők. A feltárási lúgok ismételten használhatók. A kazánnak ilassú időnkénti forgatása által a hatás fokozható, amennyiben ezáltal a rostnak a lúggal való jobb és 70 egyenletesebb áthatolását érjük el. Ezen kezeléssel a rostanyag teljesen feltáratik az egyes sejtekig, az egyes sejtek teljesen szabaddá tehetők és úgy az inkrusztáló, mint a ragasztó anyagok teljesen kiold- 75 hatók. Alacsonyabb hőmérsékletnek és közönséges nyomásank alkalmazása ellentétben a törzsszabadlommal lehetővé teszi az előre haladó feltárási folyamatnak ál- 80 landó ellenőrzését és abban a pillanatban való megszakítását, a mikor a feltárás szükséges fokát elértük úgy, hogy a túlságos kémiai behatás és a rostoknak ezáltal keletkező károsítása el van hárítva. 85 A feltárt rostanyagot az alkalikus lúgok leboosátása után alkalmas mosási folyamattal alaposan vízzel kell mosni. Ezáltal egyúttal elősegítjük az egyes sejtekre való szétosztást. Az ellenáram elve 90 szerinti mosási folyamat alkalmazása által, a mosóvizek annyira gazdagíttaitmak alkalival, hogy azok újra visszavezethetők a feltárási folyamathoz. Némely esetben célszerű és szükséges 95 lehet, a kémiai kezeléseknek eddig leírt sorrendjét megváltoztatni és ezáltal a feltárás eredményét befolyásolni. Ezután következik, úgymint a törzsszabadalomban, a további kezelés, neveze- 100 tesen: IV. Szigetelés, amelyet pontosan olyan módon végzünk, mint a törzsszabadalom szerinti eljárásnál. A szigetelő folyadékkal való kezelés 105 után, a rostot lecsepegtetés, leszívás és másefféle útján megszabadítjuk a fölös folyadéktól és azután alacsony hőmérsékleten laza gyapottá szárítjuk. Ilyen módon egészen könnyű és laza 110 rostgyapotot kapunk. Miután a feltárás fokát tetszésszerint befolyásolhatjuk és megszakíthatjuk, ennek folytán ezen eljárás szerint olyan rostanyagot kapunk, amelv úgy a lenfonásnál, mint a fésűs- 115 gyapjúfonásnál, különösen pedig a háromhenger rendszerű gyapotfonásnál a szokásos rostoknak teljes értékű pótléka gya-