87287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dobelkülönítőkön történő mágneses elkülönítésre

- 3 -hull. Az ezen két elkülönítő helyen a (2) dobhoz vonzott mágneses anyagot a dob magával viszi felfelé. Amikor az túlhaladta a dob pályájának legmagasabban 5 fekvő részét, a gyengén vagy egyáltalában nem mágneses (6) helyen ledobatik a dobról és lehull a (13) csatornába. Az (5) elkülönítő zónába szintén nyersanyagot vezetünk a (14) csúzda segélyével. A 10 (15) csúzdán ismét a nem mágneses anyagot utánkülönítjük, mely azután a (16) tartályba hull be. A mágneses anyagot a dob tovább viszi magával lefelé, mire az a gyenge vagy nem mágneses (7) he-15 lyen lehull a dobról és a (17) tartályban felfogható. A rajzolt foganatosítási példánál csak két anyagelkülönítő hellyel bíró dob-elkülönítő van feltüntetve, természetes azonban, hogy több ilyen elkü-20 lönítő helyet is lehet elrendezni a mágneses anyag leszedésére való, közbeiktatott nem vagy csak gyengén mágneses helyekkel. A 2—5. ábrákon olyan elkülönítők van-25 nak bemutatva, melyeknél egy gyűrűalakú elkülönítő dobrészen fekvő, egy elkülönítő helyen kiválasztott mágneses anyagot utánkülönítés céljából a legközelebbi anyagbevezető szerkezeten át újból B0 felvisszük ugyanarra a dobrészre, miután az a két anyagbevezető, ill. elkülönítő hely közt ledobatott vagy levezettetett a dobról. A 2. és 3. ábrán látható foganatosítási 35 példánál az (x) nyíl irányában forgó (19) dob helytálló (18) tengelyén egy (20) mágnesrendszer van megerősítve, mely a két (21) és (22) gyűrűalakú pólus segélyével (3. ábra) egy gyűrűalakú mágnes-40 mezőt alkot. Ennek a mágnesmezőnek két (23) és (24) elkülönítő zónája van, továbbá egy gyengén mágneses (25) helye és egy nem vagy szintén gyengén mágneses (26) helye. Az anyagot a (27) tápláló 45 szerkezet táplálja be, mire az anyag a célszerűen beállítható (28) csúzdán át a (23) fő elkülönítő zónába jut. Itt a mágneses anyagot a (19) dob magához vonja, míg a nem mágneses anyag vagy közvet-50 lenül bevezethető egy (30) tartályba, vagy — mint a rajzon látható — utánkülönítés céljából egy második, az elsőköz hasonló (29) csúzdára vezethető, mely azután azt újból bevezeti a mágnes-55 mezőbe. A mágnesmező ezen az utánkülönítő helyen erősebb lehet, mint az első elkülönítő helyen. A mágneses anyag a l'orgó dobbal felfelé vándorol és a gyengén mágneses (25) helyhez jut, ahol azt a forgó dob leröpíti magáról és egy (31) 60 ütközőfalhoz hajítja. Ezen leröpítés és odaütődés folytán a mágneses anyagból a még bennlévő vagy reátapadva lévő nem mágneses anyag kiválik. Mindkét anyagfajta azután a (32) bevezető szerkezet 65 segélyével a (24) elkülönítő zónában, újból a gyűrűalakú elkülönítő dobrészre ugyanabba a mágnesmezőbe kerül. A lehulló nem mágneses anyag — épp úgy, mint az első elkülönítő zónában — után- 70 különítés céljából egy második (33) bevezető szerkezet segélyével újból bevezethető a (24) zónába. Végül ez a nem mágneses anyag behull a (31) tartályba. A (24) zónában a (19) dobhoz vonzott mág- 75 neses anvag azután a nem mágneses (26) helyen véglegesen lehull a dobról és a (35) tartályban felfogható. A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási példánál a (37) mágnesrendszer egy (36) 80 tengely körül forog és kerületén célszerűen (38) fogakkal vagy más kiugrásokkal van ellátva. A nyersanyag, pl. magnetitiszap, a (40) bevezetőszerkezettel adagoltatik be. A nem mágneses anyag cél- 85 szerűen itt is előzetes utánkülönítés mellett a (41) tartályba vezettetik. A mágneses anyag a forgó mágnesek befolyása alatt a (39) helytálló dobon gördülő mozgásban felfelé vándorol. Ezen gördülő 90 mozgás a mágneses anyagnak a nem mágnesestől való elkülönítését tetemesen elősegíti. A dob legmagasabb pontját elhagyva, a mágneses anyag egy a dobon megerősített (42) vezető szerkezet segé- 95 lyével kivezettetik a mágnesmezőből és azután a (43) bevezető szerkezet segélyével utánkülönítés céljából újból a dobhoz szállíttatik ugyanabba a mágnesmezőbe. Míg a nem mágneses anyag esetleg 100 ugyancsak megelőző utánkülönítés után behull a (44) tartályba, addig a mágneses anyag tovább vándorol a dobon és végül egy (45) vezető szerkezet segélyével a mágnesmezőből a (46) tartályba vezette- 105 tik be. Az 5. ábrán feltüntetett elkülönítőnél a jelen új elkülönítő eljárást egy már ismert elkülönítő eljárás felhasználásával alkalmazzuk, melynél ugyanis egy anyag- 110 keveréket a bevezető szerkezeten két szemcsenagyságú részre osztunk szét és ezeket külön vezetjük egy hengeralakú elkiilönítőre, és pedig a durvábbat a íinoinabb felett. Minthogy a bevezető 115 szerkezet a henger- vagy dob-elkülönítő azon oldalán van elrendezve, melyen az elkülönítő felületet képező dob vagy