87272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz olajok szétválasztására
— 6 — zott mennyiségben a (109) szelepekkel ellátott (108) csővezetéken át a (110) gáztartóba vezethető. Amint az 5. ábrából látható, a (110) gáztartótól a (111) csővezeték 5 a lángzókhoz vezet, amelyek a kemence hevítésére szolgálnak. A (111) vezetékben a (112) szelep van elrendezve, míg a (106) tartályból elágazó (104) vezetékbe a (113) szelep van iktatva. A gáznak a gyüjtő-10 csőbe és az expanziókamrákhoz való visszaáramlása ily módon szabályozható. A deflegmátorból visszaáramló csapadéknak vagy párlatnak egy része az előzőkben ismertetett módon a berendezésbe 15 adagolt nyersanyaggal egyesül és ily módon jut a fűtőcsövekbe. A (114) visszavezető vezeték, amelybe a (115) szelep van iktatva, a kezelt anyag egy részét a (116) hűtőbe vezeti, amelyből a (117) vezetéken 20 elvezethető. A (117) vezeték az 5. és 6. ábrába ielíünleíett módon a (63) vezetékkel áll összeköttetésben, amely a kemence táplálására szolgál. Az említett összeköttetés a (112) cső és a (118) szivattyú útján lé-25 tesült. A (119) vezetékben a (120) szelep van elrendezve. A (121) vezetékbe a (122) szelep van iktatva és ez a vezeték a (118) szivattyút megkerüli, hogy a visszaáramló anyagnak a tápláló vezetékhez 30 való áramlása szabályozható legyen. Ez a szabályozás oly módon történik, hogy a (118) szivattyút állandó sebességgel járatjuk és a (121) vezetékbe iktatott (122) szelepet oly módon állítjuk be, hogy a vissza-85 áramló anyagnak egy része anélkül, hogy a szivattyún keresztülmenne, a vezetékbe lép át, vagy pedig állandó körfolyamban a szivattyún megy keresztül. A lerakódott szénnek az expanziókam-40 rában való összegyűjtése végett (123) és (124) vezetékek vannak elrendezve, amelyek a vízszintes (125, 126, 127, 128) csövek révén az expanziókamrákkal különböző magasságokban állanak összekötte-45 tésben. Mindkét expanziókamra teljesen azonos módon van kiképezve és a berendezés természetesen nem szorítkozik meghatározott számú kamra alkalmazására. Egyaránt dolgozhatunk egy, két vagy 50 több kamrával. Az üzem kezdetén a nehéz maradékot a kamrákból a (128) vezetéken át vezetjük le és üzem közben fokozatosan egy-egy magasabban fekvő (127), (126) stb. csövet 55 használunk, amíg a legfelső (125) csőre nem kerül a sor. Ha ez a cső is szénnel eldugni, akkor az expanziókamrát ki kell tisztítani. A (123) csövek (129, 130) vízszintes vezetékek útján a (131) és (132) elvezető csövekhez csatlakoznak. A beren- i dezés ezen kiviteli alakjánál a maradék ismét az expanziókamrába vezethető vissza. Ha példáúl a (81) kamrát kell használatba venni és a (80) kamrában levő maradékot kívánjuk kezelésnek alá- ( vetni, akkor ezt a forró maradékot a (130) csőből a (134) szivattyú révén a (133) vezetékbe szállítjuk. A szelepek helyes beállítása útján a maradék a (133) vezetékből a (135) szivattyú vezetékbe léphet át ' és ebből a (129) csővezetéken át ismét a (81) kamrába vezethető. Azonos módon a (81) kamrából is a maradékot ellenkező irányban a (80) tartályon vezethetjük keresztül. Az ismertetett elrendezés lehetővé teszi, nevezetesen a nyomást fokozó, nem kondenzálható gáz közreműködése mellett, hogy a (80) és (81) kamrákat az üzembehelyezés előtt azonos munkaviszonyok közzé hozzuk. A (136) elvezető cső S (137) szeleppel van ellátva és a deflegmátor fenekéből indul ki. A berendezés ezen kiviteli alakja tehát lényegileg azonos az 1—4. ábrákban feltüntetett berendezéssel. Az 1—4. ábrákban feltüntetett berende- f zéshez hasonló berendezés üzeménél, amelynél azonban a (11) expanziócsövek átmérője nem 25 cm, hanem 75 cm és amelynél ezen csövek mindenike 15 m hosszú, a csöveket egymás mögé iktattuk í és a folyadék elpárologtatósa céljából mindkét csövön ment keresztül. Az ismertetett módon 24.4 Bé°-os tüzelési olajat kezeltünk. A nyomás alatt álló párlat, amely az összmennyiségnek 51.2%-át í tette, 47.7 Bé.° volt, a maradék nevezetesen 2.8% 16.4 Bé.° volt és a visszamaradt anyag körülbelül 6% szén, gáz és veszteség. A nyomás alatt álló lepárlásnál keletkező párlat 10% nem telített szénhidro- l gént tartalmazott. Ily módon 5400 1 olajat kezeltünk óránként és az átlag 2750 1 nyomás párlattá alakult át. Ez a párlat 18.9% 59.2 Bé.°-os benzint (gazolint) tartalmazott, melynek kezdeti forrpontja 45° i és végforrpontja 234° 18% nem telített szénhidrogént tartalmazott. A nyomáspárlat továbbá 22.1% 40.6 Bé.°-os világító olajat (kerosint) tartalmazott, amelyben 8% nem telített szénhidrogén volt. Végül 1 a nyomáspárlat 8.4% 31 Bé.°-os gázolajat tartalmazott. A nyomás, amely alatt az eljárást foganatosítottuk, 9.95 kg volt cm2 -ként és az átlagos hőmérséklet a szétválasztási csövektől az elgázosítóhoz ve- 1 zető vezetékben 472° volt. Egy másik munkafolyamatban ugyanezen berendezésben 700 hordó ugyanilyen
