87272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz olajok szétválasztására
— 4 — nek, amelynek átmérője 30 cm. A (24) gyüjtőcső közepén iúvóka van elrendezve, amelynek átmérője 15 cm és amely a deflegmátorba torkol. A deflegmátor át-5 mérője 50 cm. A deflegmátor belsejében (26) lemezek vannak elrendezve, amelyek a deflegmátor keresztmetszetének körülbelül kétharmadrészét foglalják el és egymástól való távolságuk körülbelül 1 méter. A 10 deflegmátor kivezető csöveinek átmérője körülbelül 7 cm és azok mindannyian közös csőbe torkolnak, amely ismeretes módon a (32) víztartályban elrendezett hűtő csőkígyóba torkol. A deflegmátor-on el-15 rendezett különböző (28) szabályozó szelepek révén az üzem tág határok között szabályozható, úgy hogy rossz időjárásnál azon felület, amelyen a párák a deflegmátorban változást szenvednek, csökkent-20 hető. Nem szükséges tehát, hogy rossz időjárás esetén a hőfejlesztést a tűzhelyben fokozzuk és ezáltal az időjárás okozta változásokat kiegyenlítsük, ami a hőfejlesztés nagymérvű fokozását tenné szük-25 ségessé a deflegmátor lehűlése folytán. Kitűnt, hogy különbözőféle olajoknál meghatározott feltételek mellett különböző nagyságú fűtőfelületeket és sugárzó felületeket kell alkalmazni, hogy jó ered-30 ményeket érhessünk el. A visszaáramló csapadék a deflegmátorból a körülbelül 10 cm átmérőjű (48) és (49) csöveken át az adagoló csővezetékhez áramlik, amely a (7) fűtőcsövekkel áll összeköttetésben. Azok a feltételek, ame- í lyeket tehát a találmány tárgyát tevő eljárásnál és a berendezés ismertetett kiviteli alakjánál be kell tartani, hogy a legnagyobbértékű végterméket kapjuk, a következők: 4 1. A nyomás. 2. A kemence hőmérséklete. 3. A folyadék és párák hőmérséklete. 4. A nyersolaj beadagolt mennyisége időegységenként. 4 5. Azon sebesség, amellyel a nyomás alatt való lepárlásnál a párlat képződik. 6. Azon sebesség, amellyel a maradékolaj képződik. 7. Azon sebesség, amellyel a nem kon- 5 denzálható gáz keletkezik. 8. Azon sebesség, amellyel a szén lerakódik. Ezen sebességek mellett általában tekintetbe kell venni a végtermék képződé- 5 sének feltételeit. Az alább megadott táblázatban a fűtőfelület és sugárzó felület egysége közötti viszony általában nem változó időjárási viszonyok mellett 21—24° külső hőmér- 61 séklet mellett van megadva. 65 Tüzelési olaj . . . 25.4 Bé.° Maradék-párlat . . 46.4 Bé.° Maradék .... 16.9 Bé.° Gazolin 58.6 Bé.° Világi tó olaj . . 41.0 Bé.° Gázolaj . . . . 31.8 Bé.® A fűtöfeliilet dm2 -ként 0.63 liter 0.37 « 0.21 « 0.13 « 0.14 « 0.08 « A sugárzó felület dm2 -ként 0.48 liter 0.28 0.16 0.1 0.12 0.06 « Kansasi nyersolajból származó tüzelési 70 olaj lajsúlya 25.4 BéJ és az az említett vidékről eredő nyersolaj 80%-át tette. Ha ezt a nyersolajat légköri nyomásnál pároljuk le, úgy az 11% 58 Bé°-os benzint ad. Oly üzemeljárás mellett, amelynél a tüzelési 75 olajat (a nyersolaj 80% át) hő és nyomás behatásának tettük ki, ezen 80%-ból 20.6% 58.6 Bé°-os benzint nyertünk, vagy ha a számítást a nyersolajmennyiségre vonatkoztatjuk, úgy 16.5% keletkezett. Ez a 80 nyersolaj mennyiségére vonatkoztatva, 150%-os növekedést jelent, azon eljárásokkal szemben, amelyeknél nem dolgoznak nyomás alatt. Az üzemviszonyok részletes adatai 85 egyébként a következők: Átlagos nyomás cm2 -ként 9.95 kg, a kemencében a legmagasabb hőmérséklet 720°, a (7) fűtőcsövek és a (11) csövek között levő összekötő vezetékben pedig 810°. A párák hőmérséklete a kondenzátorba 9C való belépés előtt átlag 240°. A tüzelőolaj mennyisége, amelyet 11 órás üzem alatt óránként bevezettünk, 2400 liter volt. Ebből képződött 1010 liter 64.4 Bé.°-os nyomáspárlat, 830 liter mara- 95 dók és 22 m3 nem kondenzálható gáz. Ez az átlagos eredmény óránként. Az 58.6 Bé.°-os gazolin mennyisége óránként 489 liter, míg a világító olaj 41 Bé.° mellett 550 liter és 295 liter gázolaj 31.8 Bé° mel- 10 lett. A tüzelési olaj kezdeti forrpontja 149°
