87269. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgóképek vetítésére

elfödési, illetve elsötítési síkban, úgy, amint az a találmány szerint történik, aránylag igen csekélyre választjuk, akkor az a teljes periódus, amely alatt a tárgy-5 lencsét a képszalag tovakapcsolására való tekintettel elfödjük és amelynek tartama a filmszalag tulajdonképeni tovaiktatási periódusának, valamint a fénysugarak oly célból való átszeléséhez szükséges idő-10 nek felel meg, hogy azoknak a tovamozgatás kezdete előtt és a tovamozgatás teljes befejezéséig való teljes elfödése biztosíttassék, — csak valamivel hosszabb, mint a tulajdonképeni tovaiktatási perio-15 dus és jóval rövidebb, mint a fénysugarak szokásos szélessége esetén. Ezáltal az elfödésre szolgáló eszközöknek oly kiképzése válik lehetővé, hogy az az elfödési periódus, amely alatt a képszalag tova-20 iktatása megy végbe, valamint a két egymásután következő kép közötti elfödési periodusok nemcsak valamennyien egyenlő hosszúak, hanem azok mindegyike meg van rövidítve azon időtartamhoz viszo-25 nyitva, mely a nem egy csúcspontban, illetve annak közelében történő elsötítéshez, illetve elfödésliez szükséges. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának néhány példaképem foganatost 30 tási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerinti mozgóképvetítő' készülék lencserendszerének és zárólapjának vázlatos függélyes metszete és részben nézete. A 3") 2. ábra a lencserendszer egy másik foganatosítási alakját mutatja. A 3. ábra úgy mozgóképeknek, mint „laterna magika" lemezeknek vetítésére alkalmas elrendezést mutat vázlatos felül-40 nézetben, illetve vízszintes metszetben. A 4. ábra a találmány szerint alkalmazható zárólap vázlatos nézete. Az 5. és 6. ábrák a lencserendszernek további foganatosítási alakját mutatják. 45 Az 1. ábrán (A)-val a fényforrás, (B)vel a gyűjtőlencsék (C)-vel a tárgylencsék és (D)-vel a vetítőkészülék képszalagja vannak jelölve. A gyüjtőlencserendszer (kondenzátor) a három (Bl, B2, B3) 50 részből áll, amint az jobb készülékeknél szokásos, mimellett (Bl) konkáv-konvex lencse, a (B2, B3) részek pedig plan-konvex lencsék. Rendszerint a fénysugarakat a kondenzátor elhagyása után a (C) ob-55 jektív belsejében csúcspontban egyesítik, a találmány szerint azonban negatív konvex-lconkáv lencsét iktatunk be, pl. (E)-nél mely lencse a fénysugarakat egymással párhuzamossá irányítja, mielőtt azok a képszalagot érnék. , Az (E) lencsét célsze- 60 rűen akként választjuk, hogy az a fénysugárnyalábot oly méretekre csökkentse, melyek csak valamivel nagyobbak a kép- . szalagon levő képek méreteinél. Az (E) lencse hatása a kondenzátorral és az ob- 65 jektívvel kapcsolatban olyan, hogy a fénysugarak az (F)-nél levő csúcspont felé konvergálni kénytelenek, mimellett ezen csúcspont a kondenzátor és a vetítőernyő (vászon) között van. Az elfödési sík helyét 70 akként választjuk, hogy az az (F) ponttal egybeessék. Ezeket a feltételeket a (G) zárólap teljesíti. Nem szükséges, hogy a fénysugarak az (E) lencse elhagyása után egymással pontosan' párhuzamosan halad- 75 janak; némely esetben kissé divergálhat.uak is, hogy igen kicsiny csúcsrész keletkezzék, amint az az 5. és 6. ábrán van feltüntetve. A 2. ábra oly elrendezést szemléltet, 80 melynél az (E) konvex-konkáv lencse az 1. ábra szerinti elhelyezéstől eltérően a képszalag és az objektív között van elhelyezve. Továbbá az objektív előtt, azaz az 85 utóbbi és a vászon között oly optikai ké- 1 szülékeket rendezhetünk el, hogy az objektív és a vászon között keletkezzék csúcspont, noha az ily elrendezés esetleg gyakorlati aggályokra adhat okot, avagy 90 létesíthetjük a csúcspontot a képszalag és az objektív között is és az elfödést itt foganatosíthatjuk. Megjegyzendő még, hogy a konvex-kon- , káv lencse a (B) kondenzátor gömbi elté- 95 rését lehetőleg kiküszöböli. A. 4. ábrán a találmány szerint alkalmazható zárólap van világosan szemléltetve. Az itt feltüntetett zárólapnak a szokásos módon három (Jl, J2, J3) szárnya 100 van; a foganatosítási példában azonban valamennyi szárny egymástól, egyenlő távolságban van és mind a három szárny rövidebb, azaz kisebb szögméretekkel bír, mint amilyen szükséges volna, ha az el- 105 födés másutt történnék, mint a csúcspontban. Az objektívet a képszalag tovaiktatása közben elfödő (Jl) szárnynak összes szögmérete a (K) szögszélességből' és a (KI) szögszélességből tevődik össze, 110 melyek közül az előbbi azon időtartamnak felel meg, mely alatt a képszalag tulajdonképeni tovakapcsolása megy végbe, míg a (KI) szögszélesség a csúcspont szög-