87262. lajstromszámú szabadalom • Fűtőfal és eljárás annak egyenletes hevítésére

— 2 — ponton egyenletes hőfejlesztést létesít, •amennyiben minden övben a hő egyenletes elosztását és elnyeletését idézi elő, az égé .termékek pedig folytonosan képeztet-5 i:ek a lehető legerőteljesebb égés által és ugyanazon a hőfokon tartatnak, mint amelyen abban az övben voltak, ahol az eredeti láng fejlődött, emellett ugyanaz a hői ok közöltetik az alsó övvel is. Ha a fe-10 liilet elég nagy, a gázbevezetést nem kell két szakaszra korlátozni; a szakaszok szám tetszőleges lehet. Ily módon a fűtőfal az égési folyamatban az éghető gázokkal tölthető meg és 15 íreknek a gázoknak egész felülete az égési idc:;zak alatt feltárható, miáltal az egész felület a láng hőfokára hozható. Minthogy valamely adott gáz lángjának meghatározott állandó hőfoka van, és a fal, amelyre 20 ev.t a lángot hatni kényszerítjük, egész felületén érintkezik ezzel a lánggal, ezáltal a ial felületével egyenértékű, egyenletes hőmérséklet közölte. Ennél az eljárásnál elkerüljük, hogy hi-25 gítás céljából akár fölös levegőt, akár égé ^termékeket, akár más közömbös gázokat vezessünk be. A feladatra való tekintet nélkül csak a szükséges mennyiségű gázt és levegőt vezetjük be, mimellett az 30 égőgázt részletenként vezetjük az égési kamrába. Ennél az eljárásnál két körülmény emelkedik ki: Először is azáltal, hogy a gáznak csak egy részletét vezetjük be, pl. a kiindulási 35 pontnál az égőgáz 60%-át- és 100% levegőt vezetünk be, az égés mérvét nem szállítjuk le, tehát az egés hatásossága megmarad, de a most jelenlevő légfelesleg" útján a láng hőfokát mérsékeljük és szabá-40 lyozható határok között tartjuk; másodszor pedig a kor, amikor a kiindulási pontnál bevezetett első részlet égőgázzal való égés megszűnt, a második részlet gázt vezetjük be ós az égést teljessé 45 tesszük, minek folytán a rövid, erőteljes égés hatása a lángképződést a fal minden érintkezési pontján fenntartja és, minthogy az ide érkező levegőt az első övből jövő égéstermékek részlegesen felhigítják, 50 itt a láng szintén mérsékeltetik és nem fokozódhat a szabályozható mórtéken túl, tehát ez az öv ugyanazon a lánghőfokon tartatik, mint az első öv. Az eljárás jellemző sajátsága tehát le-55 hetővé teszi nagy felületen egyenletes hőmérséklet fentartását akár légfelesleg, akár gázfelesleg alkalmazása nélkül, amit a gyakorlatban eddig használtak, egyúttal pedig a falon az elérhető legmagasabb hőfok a kezelő egyén akaratától függően tartható fenn. Ezáltal elkerülhető a hosszú láng vagy lassú égés alkalmazásának szükségessége, ami arra való volt, hogy a láng széles kiterjesztése által a hő nagymértékben szétosztható legyen; továbbá elkerülhető oly higító közegek alkalmazása, amelyek munkát nem szolgáltatnak. Ez intézkedés eredményeképen az égési gázokkal a legmagasabb hőfokot érjük el, mert mindig elégséges mennyiségű oxigén van jelen a bevezetett éghető gáz tökéletes elégetésére, ezenkívül a gáz és levegő vegyileg a legelőnyösebb módon és a legkedvezőbb körülmények között egyesülnek, mert nincsen jelen oly közömbös gáz, amely a gáz és levegő molekuláit szétválasztaná ós az égés menetét zavarná. Valahányszor újabb mennyiségű éghető gáz vezettetik be, az égés a legelőnyösebb feltételek mellett erősbíttetik vagy megújíttatik, minthogy a gáz és levegő molekulái a lehető legszorosabb összeköttetésben vagy viszonyban vannak egymással. A legmagasabb hőfok érhető ; tehát el, minek eredménye, hogy a fűtőrendszer a legkedvezőbb feltételek mellett vihető ki, egyúttal pedig a fal egész felületén a lehető legegyenletesebb hőfok biztosítható. Amennyire meg lehet állapi- < tani, ezek az eredmények egyetlen más fűtési eljárással vagy szerkezettel sem voltak elérhetők. Ennek a találmánynak kivitelénél oly szerkezetet vagy elrendezést alkalmazunk, < amely lehetővé teszi egyrészt az egész légmennyiség bevezetését és másrészt az égőgáznak szakaszonként való bevezetését, avégett, hogy folytonos, rövid lángok sorozatával az egész fűtendő felületre ki- j terjedő lángot létesítsünk, mimellett ennek a, falnak kiindulási élénél az összes levegőmennyiséget vezetjük be az égőgáz egy részével együtt, míg az égőgáz többi részét az egyik éltől a másikig való egy- \ szeri áthaladás vagy út közben időnként vezetjük be. Ez az elrendezés megkülönböztetendő attól, amelynél a falon való egyszeri folytonos végighaladás közben kezdetben a \ sebességektől és közömbös gáztól függő viszonyban a levegő és gáz egész mennyiségét vezetik be az égésnek hosszú, lassú lángra való mérséklése végett, úgy hogy a lusta láng egyetlen útban kénytelen a l falon végighaladni, mire a műveletet