87260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés buza, rizs és más szemes termények aprítására

— 2 — és az őrleményt ugyancsak nagy sebességgel vezeti el, nem kell tartanunk a féltermék torlódásától a; henger járatokról a nagy sebességgel körülfutó csapos-tárcsás 5 őrlőberendezésbe vagy berendezésekbe történő átvezetés helyén. Elegendő lesz, ha á találmány alkalmazási példáját a búzaőrlés nyomán ismertetem. 10 Ha valamely meglévő malomberendezés csupán négy aprításra van berendezve, akkor valamennyi őrlőhengert megtarthatjuk, de a hengerekét ügy szereljük át, hogy az általuk létesített aprítás pl. hat 15 aprítással dolgozó malom négy első őrlőhengerpárja által létesített aprításnak feleljen meg. Ily körülmények között az aprítás az eddiginél sokkal könnyebben megy végbe a korábbi fokozatokban, me-20 lyekben a lisztképző alkatrészeknek zöme különíttetik el a hulladékképző alkatrészektől; ezáltal az eddiginél kiválóbb minőségű liszt vagy lisztfajták előállítása válik lehetővé. Ha a találmányt viszont 25 hatrendbeli aprítást végző malomban óhajtjuk használni, az őrlőhengersorozatok számának csökkentése mellett, akkor az aprítást lényegében ugyanúgy végezzük, mint azelőtt, incjíis cizzcil a kíilönb-30 séggel, hogy a két utolsó őrlőhengersorozatot eltávolítjuk és egy vagy több csapos-tárcsás őrlőberendezéssel helyettesítjük. A két eset bármelyikében, a negyedik őrlőhengersorozatból jövő terméket 85 azután a csapos-tárcsás őrlőberendezésen átvezetjük. Szitálás és tisztítás után nagyobb színlisztkitermelést kapunk. A négyrendbeli aprítás pl. az eredeti búzaszem 68%-át tárja fel, főleg dara alakjá-40 ban, melyet különböző minőségű lisztekké őriünk ki, míg a hulladék 32%, körülbelül 15% lesz a csira, mely mint ilyen különíttetik el és 17% a korpa. Szélárammal foganatosított fajtázás útján kb. 2% szálló 45 korpa gyanánt távolíttatik el, míg kb. 15% normális, durvaszemű korpa alakjában marad vissza. Ezt a nagy sebességgel körülfutó csapos-tárcsás őrlőjáratban kezeljük, majd szitáljuk; ezáltal a korpából 50 súlyának kb. 2%-át, illetőleg az eredeti búzasúly kb. 0.3%-át színliszt alakjában vonjuk ki, míg 14.7% durvaszemű korpát kapunk. Ez a kitermelési többlet, ámbár önmagában lényegtelennek látszik, nagy 55 kapacitású malmokban fontos járulékát alkothatja a normális lisztkitermelésnek; a kitermelt liszttöbbletet a háztartási liszthez keverhetjük. Az említett kitermelési többlet, a találmány szerinti eljárásnak oly malomban való alkalmazásánál 6 adódik ki, melyben egy normális, négy őrlőhengeres berendezés * szenvedett némi csekély változást; ha azonban az őrlőhengerek egy részét csapos-tárcsás őrlőjáratokra kicseréljük, akkor a dara alakjában 6 kiadódó kitermelési százalék kissé csökkenni fog, miáltal kiválóbb minőségű lisztet kapunk, míg a csapos-tárcsás járatok által szolgáltatott színliszt kitermelése növekedni fog; ez utóbbi a másodrendű 71 és háztartási lisztekbe kerül. A csatolt rajz a jelen találmány szerinti eljárás foganatosítási módját szemlélteti és az eljái^ás egyes fokozatait vázlatosan tünteti föl. 7; A négy őrlőhengerpár-sorozat (a, b, c, d)-vel van jelölve. Ezek a hengerpárok vagy egy négysorozatú őrlőberendezésnek akként átszerelt vagy átállított hengerpárjai, hogy a rendesnél kevésbbé ha- 8i tályos aprítást létesítsenek, vagy pedig egy hat- vagy nyolchengerpár-sorozatból álló berendezésnek meghagyott négy hengerpárja. Az (a, b, c, d) őrlőhengerpársorozat szolgáltatta töretet feldolgozó szi- 8! ták (e, f, g), illetve (h)-val vannak jelölve. A rajzból minden bővebb magyarázat nélkül is kitűnik, hogy a búzát az első (a) hengerpárba vezetjük és annak termékét az (e) szitára hullatjuk. A második őrlés 9( a (b) hengerpárban történik, töretének szitálása az (f) szitában, a harmadik és negyedik őrlés a (c), illetve (d) hengerpárokban, a vonatkozó töretek szitálása pedig a (g), illetve (h) szitákban megy 9í végbe. Ez utóbbiból a terméket a csapostárcsás (k) őrlőjáratokba vezetjük és az itt eszközölt kiőrlés után a kezelést az (1) szitában befejezzük. A lisztnek a korpától való végleges el- i( különítésére szolgáló csapos-tárcsás őrlőjárat forgási sebessége kisebb lehet annál a maximális sebességnél, mellyel ilyen őrlőberendezések rendesen járnak. így pl. percenként 2400 fordulat elegendő oly i( csapos-tárcsás őrlőjáratnál, melynek átmérője 67—68 cm (26 hüvelyk) és mely hat koncentrikus sorban elrendezett 369 csappal van ellátva. Ez kb. 4876—5181 méter (16.000—17.000 láb) percenkénti kerü- u leti sebességnek felel meg. Természetes, hogy szükség esetén a tárcsák nagyobb sebességgel is meghajthatok, vagy pedig valamivel kisebb sebességgel is, főleg ha a tárcsák több csapot tartalmaznak. ll További előnye a csapos-tárcsás járatoknak a végső kiőrlési fokozatban való alkalmazásának abban van, hogy lisztnek