87247. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztőtelep erősen ingadozó gőzfogyasztáshoz

_ 2 — a (c) és (e) vezetékek útján vannak egymással összekötve, melyekbe egy-egy kézzel, vagy automatikusan működtetett (d), ill. (f) szabályozó- vagy elzárószerv van öl beiktatva. A tápvizet a (g) csövön, (k) háromágú szelepen és a (h, i) vezetékeken át, vagy egyidejűleg vezetjük a (K) kazánba és a (V) tartányba, vagy pedig szükség szerint csak az egyikbe vagy csak 10 a másikba. A (V) tartány éppen úgy, mint a tulajdonképpeni (K) gőzfejlesztő, gőzelvételre van berendezve: a (p) és (q) elvevővezetékek a gőzt az (m, 1) túlhevítőkbe vagy 15 gőzszárítókba vezetik, melyekből az (r, s) vezetékek a nagyfeszültségű gőz (T) fogyasztási helyére, pl. valamely gőzturbinához vezetnek. A (c) ós (e) összekötő vezetékek útján a 20 (K) kazánban és a (V) tartányban egyenlő vagy közel egyenlő nyomást kapunk és a kettő között élénk melegkicserélődést érünk el; ezt még azáltal tehetjük hatékonyabbá, hogy az (o) és (b) felső kazá-25 nok víztereit is összekötjük egymással. Rendes üzemnél, melyhez a tulajdonképpeni (K) gőzfejlesztő gazdaságos teljesítőképessége van hozzászabva, a gőz csupán a (K) kazánból áramlik a (p, s) 30 vezetékeken át a (T) turbinához. Ha rendes kazánüzemnél az erőszükséglet és ennek következtében a magasnyomású gőzszükséglet csökken, akkor a fölösleges magasnyomású gőz a (K) kazánból nyo-35 másesés nélkül az (e) vezetéken át a (V) tartányba áramlik és annak a vizében felhalmozódik. Ha a magasnyomású gőzszükséglet nagyobb, mint amennyit a (K) kazán egyedül túlterhelés nélkül szállí-40 tani képes, akkor ez a szükséglet-többlet a víz utánpárolgása útján a (V) tartányból fedeződik. A (V) tartány, amelyben a víz bizonyos idő múlva csaknem teljesen eléri a kazán-45 víz hőmérsékletét, ezáltal magasnyomású gőzgyüjtő gyanánt működik és a magasnyomású gőzben való csúcsszükséglet fedezésére szolgál. A magasnyomású gőzgyüjtő gyanánt való működést a (V) tar-50 tány akkor is teljesíti, ha a benne levő víz a kazánvíz hőmérsékletét elérte, mert a friss víznek a (V) gyűjtőbe való bevezetése következtében a beáramló gőz melege a friss víznek a .kazánhőmérsékletre való 55 felhevítését végzi. A telep ezen működési módjánál a (d) szelep zárása átján a (K) kazánban a legkedvezőbb felszínmagasságot, a (V) gyűjtőben ellenben magasabb vízszintet érhetünk el. Ha a rendesnél nagyobb nagynyomású 60 gőzszükségletnél a (V) gyűjtő" gőzfejlesztő gyanánt jön működésbe, akkor a vízhőmérséklet a (V) tartányban gyorsabban sülyed, mint a (K) kazánban, mert a. gyűjtőhöz ebben az időszakban nem veze- 65 tünk meleget és az elpárologtatási meleget a (V) nagynyomású gyűjtőből kell venni. A vízhőmérsékletnek a (V) tartányban való ezen sülyedése következtében a tartány különösen képes arra, hogy 70 a rendesnél kisebb gőzszükséglet erre következő időszaka alatt a fölösleges nagynyomású gőzt összegyűjtse. A nagynyomású gőzszükséglet ingadozásai tehát nem befolyásolják a kazán víz hőmérsék- 75 letét és a kazán az átlagon felüli gőzszükséglet valamely időszaka után azonnal képes rendes hőmérsékletű ós nedvességtartalmú nagynyomású gőzt szállítani. Az átlagon felüli gőzszükséglet idősza- 80 kához a (V) tartány ezáltal második önálló gőzfejlesztő gyanánt működik; az egész gőzfejlesztőtelepnek a megnövefcedett gőzszükséglethez való alkalmazkodása tehát pillanatnyilag bekövetkezik, 85 úgy, mintha egy második gőzkazánt kapcsoltunk volna be. Azzal a körülménnyel, hogy a (V) gyűjtő csupán telített vagy nedves gőzt tud szállítani, azáltal számolunk, hogy a (q) elvevővezetékbe az (M) 90 túlhevítőt iktatjuk be. A (V) nagynyomású gyűjtő továbbá még azt az előnyt nyújtja, hogy az alaosonynyomású gőzszükséglet is, különösen az alacsonynyomású gőzben való csúcs- 95 szükséglet, gazdaságos módon fedezhető anélkül, hogy külön alacsonynyomású gyűjtőre szükség volna. A találmány értelmében a fölösleges kazángőz a (V) nagynyomású gyűjtőben gyűl össze és a 100 (T) turbinán át vezetődik el az alacsonynyomású gőz számára való fogyasztási helyekhez. A nagynyomású gőznek úgy a hozzávezetése, mint különösen az elvezetése itt a turbina tetszésszerinti fokozata- 100 nál történhet, amint ezt az (X) és (Y) nyilak jelzik. Ilyen módon a nagynyomású gőz nyomása munkateljesítés útján csökken le a mindenkor -szükséges nyomásra. Az az elv, hogy az alacsonynyomású no gőzszükségletet az erőgép fáradt gőze útján, vagy a turbina valamely alacsonynyomásfokozatából való elvezetés útján fedezzük, már ismeretes ugyan, ide minthogy a nagynyomású gőzgyüjtő hiány- 115