87216. lajstromszámú szabadalom • Gép, kaszák élesre verésére

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMILEIRAS 87216. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Gép, kaszák élesre verésére. Ketterer Jenő Essen. A bejelentés napja 1922. évi julins hó 14-ike. Jelen találmány tárgya gép, kaszák vagy effélék élesre verésére, melynél egy vagy több kalapácsot forgattyúkra kilendíthetően ágyazunk. A találmány célja az 5 ilyenfajta gépek tökéletesítése, hogy erőteljes utóhatás mellett a kalapács húzó mozgása jelentékenyen megnöveltessék, úgy hogy, miután a kasza élesre verésére használt mozgás az említett két mozgásból 10 összegeződik, az élesre verés hatása is megjavuljon. A jelen találmány értelmében a kalapácsforgattyú forgástengelyét az üllőhöz képest olykép rendezzük el, hogy a kala-15 pács forgáscsapja az üllőre való felesapódás pillanatában függőlegesen vagy megközelítőleg függőlegesen a forgattyú forgástengelye alatt fekszik. A csatolt rajzon a találmány foganato-20 sítási példája látható. Az 1. ábra a gép részben metszett oldalnézete, a 2. ábra a gép homloknézete, míg a 3. és 4. ábrán a gép lényeges alkatrészei 25 különböző helyzetekben láthatók. A gép állványában a (b) tárcsával mereven összekötött (a) tengelyt vízszintesen rendezzük el. A (b) tárcsa a (c) forgattyúcsapot hordja, melyre a (d) élesítő-30 kalapácsot lazán forgathatóan ágyazzuk. A (b) tárcsába továbbá behelyezzük az (e) peeket, mely ütközőt képez a kalapácsnyél hátsó része számára és megakadályozza a (d) kalapácsnak a (c) csap körül az (x) 35 nyíl irányában való kilendítését (1. ábra). Az (f) rugó, melyet az ugyancsak a (b) tárcsán alkalmazott (g) hüvely vezet, a (d) kalapácsnyelet az (e) ütközővel a rajzon feltüntetett módon érintkezésben tartja. 40 Az (a) tengelyt a (h, i) fogaskerékáttétel és a (k) kéziforgattyú segítségével az (a) tárcsával együtt gyors forgásba hozhatjuk, úgy hogy a kalapács az (x) nyíl irányában (1. ábra) körpályát ír le, mely 45 mozgása közben az (m) üllőre csap. Az (m) üllő a gép állványában az (a) forgattyútengelyt magában foglaló vízszintes sík alatt van elrendezve és a (d) kalapács pályájába benyúlik, úgy hogy a 50 kalapács forgás közben teljes erővel csap az (m) üllőre, illetve az azon fekvő (s) kaszára. Az (m) üllőnek az (a) tengely alatt való elrendezése által elérjük azt, hogy a kalapács ütése nem függőlegesen, felülről 55 jön létre, hanem ferdén lefelé irányuló úton megy végbe. A (d) kalapács tehát a kasza metszőélét nem veri egyszerűen laposra, hanem élesítő hatással megnyújtja. Az (m) üllőn az (s) kasza számára (n) 60 ütközőket rendezünk el, melyek lehetővé teszik a kasza egyenletes vezetését az élesre verés közben; ezen ütközőket szükség esetén elállíthatóan rendezhetjük el. Ha a (d) kalapács a 3. ábrán látható 65 helyzetet elérte, az (a) tengely további forgása folyamán az (m) üllő által a körpályától befelé eltéríttetik, miközben a kalapácsnyél az (e) ütközőpecektől, az (f) rugót összenyomva, eltávozik (4. ábra). A 70 kalapács-fej eközben a ferde irányú ütőmozgáson kívül befelé irányuló egyenes vonalú mozgást is végez, mely mozgás az (s) kasza metszőélének további élesítését és simítását eredményezi. A további for- 75 gás folyamán a (d) kalapács az (m) üllőről lesiklik és az (f) rugó behatása folytán