87204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési erőgépek elégési gázainak kihasználására

Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87204. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Eljárás égési erőgépek elégési gázainak kihasználására. Scherhag- András Charlottenburgr. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 25-ike. Ama törekvésből kifolyólag, hogy ma­napság minden 'tüzelőanyag a lehető leg­jobban ?iihasználiassék, a találmány azt a feladatot tűzi ki tárgyául, hogy az el-5 égési erőgépek 100°-tól 750°-ig terjed­hető hőmérsékkel távozó égéstermékeinek melegmennyiségét hasznosítsa. A legnagyobb nehézség ezen a téren abban áll, hogy a kiömlési gázok túlsá-10 gosan forrók ahhoz, hogy pl. vízmelegítő­berendezésekhez közvetlenül felhasznál­hatók volnának, azonkívül mérges, rossz­szagú széndioxidot s más kormos és ola­jos égésterméket is tartalmaznak. 15 E kiömlési gázoknak külön csővezeték­ben való elvezetése a teljesítmény rová­sára emelné a kiömlési ellennyomást, azonkívül a csővezetéket tekintettel a 1/10—2/10 atm. nyomásra, ellenállóbb 2o anyagból kellene készíteni s belül cha­mottal burkolni, részben a fémcsőnek a túlságos nagy hőmérséklettől való meg­védése céljából s főkép amiatt, mert a széndioxid és vízgőz jelenlétében a kiömlő 25 csővezeték erősen megtámadtatnék. E nehézségek kiküszöbölése céljából a találmány azt javasolja, hogy elégési erő­gép kiömlési nyílásán vagy szekrényében egy exhaustor alkalmaztassák, amely a 3q kiömlési gázokat felszívja, de egyúttal más úton friss levegőt is szí be, e kettőt összekeveri, a kiömlési csőben gázalakban lévő egyéb anyagokat hideg levegő hozzá­vezetésével az exhaustorban kondenzálja, 35 az olajat, kormot mint szilárd részeket a röperő segélyével kiválasztja és ezáltal egy fűtési, vízmelegítési, elgőzölgetési és egyéb gyártási célokra alkalmas me­leglevegő keveréket hoz létre. Azáltal, hogy az exliaustort az erőgép 40 közelébe helyezzük, elérjük azt, hogy a vastag falú chamottal burkolt vagy víz­zel hűtött csőrész rövid lesz, vagy feles­legessé válik (léghűtésnél), míg az ex­haustortól kiinduló meleglégvezeték tet- 45 szés szerinti hosszban vezethető a haszná­lati helyhez. A kiömlési gázoknak az ex­haustorral való kiszívása még azzal az előnnyel is bír, hogy a kiömlési ellen­nyomás ós a kiömlési ellenállás csökken- 50 tetnek és végül, hogy az erőgép robba­nási teréből a hátramaradt égési termé­kek is eltávolíttatnak. Az exhaustorban magában most már a nehezebben éghető gázok újabb levegő segítségével használ- 55 hatókká lesznek téve, inimellett a nagy mértékben (a gáztérfogat 400-szorosá­ban) hozzávezetett friss levegő a mérges és rosszszagú anyagokat igen kis száza­lékra szorítja le és a meleg légkeverék a 60 korom és olajtartalom eltávolítása folytán teljesen tisztán hagyja el az exliaustort. Ez oknál fogva a exhaustorból kiömlő meleg levegő már magában is használ­ható műhelyfűtési célokra, ha közvetle- 65 nül a műhelybe vezetjük be. Mindenféle fűtőtest felesleges. A meleg levegő kifo­gástalan állapota lehetővé teszi, hogy vízmelegítés céljából a meleg levegőt ká­dakban levő vízzel közvetlenül összeke- 70 verjük, mely eljárás még fáradt gőznél sem lehetséges, tekintettel annak olajtar­talmára. Csöves előmelegítők, tekintettel az azokkal járó melegveszteségekre, ilyen berendezéseknél teljesen elesnek. Ha víz- 75 gőzt akarunk előállítani, akkor csak a kádat kell burkolni és a gőzt elvezetni. Ha a meleg levegőt más gyártási célokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom