87185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására egyrészt karbamidból vagy származékaiból, másrészt aldehydekből

^ Megjelent 1931. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87185. SZÁM. — ÍVh/l. OSZTÁLY. Eljárás kondenzációs termékek előállítására egyrészt karbamidból vagy származékaiból, másrészt aldehydekből. Dr. Pollák Frigyes Wien. A bejelentés napja 1922. évi jnlins hó 12-ike. A találmány lakkoknak, plasztikus vagy kemény masszáknak egyrészt karbamidból vagy származékaiból és másrészt aldehydekből kondenzálás révén 5 való előállítására vonatkozik. E reakcióknál első sorban vízoldható kezdő kondenzációs termékek létesülnek, melyek hevítésre hosszabb idő után előbb vízben kevésbé oldható közbenső termékekké és vé-10 gül oldhatlan termékekké alakulnak át; mindezen anyagok sokoldalú ipari alkalmazhatósággal bírnak. Kitűnt már most, hogy a vízoldható kezdő kondenzációs termékek kocsonyá-15 sodása, illetve megkeményedése sók hozzáadása révén befolyásolható és hogy egyrészt olyan sók vannak, melyek a kocsonyásodást gyorsítják, másrészt azonban olyanok is, melyek azt meglassítják, vagy 20 teljesen megakasztják. A gyorsítóan ható sók két csoportba oszthatók, melyek egyike már néhány óra alatt a teljesen kemény és oldhatlan állapotba képes átvinni a masszát, míg a gyorsító hatású 25 sók legtöbbje közvetlenül csak a hidegben való kocsonyásodást teszi gyorsabbá, mintha só nem lenne jelen. Ha a kemény oldhatlan végállapotot óhajtjuk elérni, akkor ezen masszákat fel kell melegíteni, 30 vagy hosszabb időn át kell közönséges hőmérsóken állni hagyni. Általában lassító hatást a gyenge savak, pl. a szerves karbonsavak vagy gyenge anorganikus savak, alkali- vagy 35 földalkali sói fejtenek ki, anélkül azonban, hogy e sók hatása teljesen egynemű lenne. Az erős savak sói, mint pl. a szulfátok, chlorátok, chloridok, jodidok, nitrátok, rhodanidok stb. általában gyorsító hatásúak, mimellett — az ammonsók ki- 40 vételével — a hatás mérve és módja főleg az aniontól függ. Hidegben ezen sócsoport hatása elsősorban a kocsonyásodás gyorsításában nyilvánul. A hidegben való teljes megkeményedést előidéző sók közé 45 elsősorban úgy az erős, mint a gyenge savak ammonsói sorozandók. Különösen hatékony reakciógyorsító pl. a rhodanammonium, lehet azonban ugyanezen célra más ammonsókat is, pl. ammonsul- 50 fátot, ammonchloridot stb. használni. Az ilyen módon keletkező kemény oldhatlan termékek külseje és fizikai és chemiai sajátságaik az alkalmazott sóadalékok szerint kissé változók. Ha e termékeket vé- 55 kony hártyák alakjában _ létesítjük, úgy hogy a víz belőlük könnyen elpárologhat, akkor üvegtiszták és teljesen átlátszók. A lassító hatású sók adagolásának az az előnye, hogy a masszának utólagos meleg- 60 ben való keményítésekor a keményedés lassabban megy végbe, úgy hogy a keményítéskor egyébként gyakran keletkező hibás masszák keletkezése könnyebben kerülhető el. De emellett ezen rendszabály 65 teszi tulajdonképen a reakció technikai megvalósítását lehetővé, mert lassító sók nélkül különösen a vízmentesebb termékek gyakran oly rohamosan kocsonyásodnak, hogy további feldolgozásuk és szabá- 70 lyos üzemszerű előállításuk lehetetlenné válna. Ezzel ellentétben pl. igen vékony rétegek előállításakor előnyös lehet az oldható közbenső termékeknek gyorsító hatású sók jelenlétében való keményítése, 75 ami e munkafolyamatot lényegesen megrövidítheti. A lassító hatású adalékok alkalmazásá-