87145. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gép üvegtárgyak gyártására fúvás útján
— 3 — A (30) emelő ekként a 8. ábrán feltüntetett (I) helyzetéből a (II) helyzetébe fordul át. Ebben a pillanatban a >(35) nyúlvány, sülyedése folytán, kiszabadul a (34) rúd kampójából, s ez a rúd (37) vezetékéire támaszkodva hátramarad, míg a (36) előkar egyedül folytatja sülyedő mozgását. A (30) emielő, amelyre a (33) ellensúly i hat, (31) peckével a (29) emelő (32) nyúlványára támaszkodik, minekfolytán a (29) emelő balról-jobbra lendülni törekszik, s ezt a mozgását megkezdve a 8. ábrán szaggatott vonalakkal rajzolt (II) helyzetébe , jut. Lengő mozgását azonban osak akkor fejezheti be, amikor a (14) kereknek egy foghézaga szembekerül a (13) keréknek ama foghézagával, amelyben a (29) emelő helyett foglal; ekkor tehát a (29) és (30) ) emelők a (III) helyzetükbe jutnak. A sugárirányú (16) kar ekként az egyenletesen forgó (14) kerékkel jut kapcsolatba, s kapcsolatban marad vele egészen addig, míg kevéssel a 2. ábrán feltüntetett (III) 5 helyzet előtt a kapcsolat ismét átváltódik. Az átváltás a (30) emelőnek befelé való átlendítóse útján a gépállvány (4) asztalához erősített (38) csuszka segítségével történik, amelybe a (30) emelő végére szelj relt (39) gomb beleütközik. A (29) kapcsoló emelő a (13) keréknek ugyanabba a foghézagába ikerül ismét, amelyet az (I) állásban a bemártás elkalmával elhagyott. A (36) előkarok, mint már említettük, a 5 sugárirányú (16) karok végén a vízszintes (40) csapra vannak szerelve a gép tengelyén átmenő függőleges síkban. Hosszúknak körülbelül egy harmadánál a (40) csuklótól számítva a köralakú (41) csusz-0 kára támaszkodnak. Az előkarok végén azoknak tengelyére meirőgesen függőleges síkban foglal helyet a (42) fúvócső (1. ábra), golyós vagy más csapágyakban forgathatóan szerelve, ö A fentebb leírt elrendezés folytán a fúvócső függőleges helyzetéből vízszintes, vagy ferde helyzetbe mehet át (1. az 1. ábrát) ós így lehetővé válik, hogy bármilyen kemenoetégelyből cseppfolyós üveget szedi0 hessünk fel, amint azt alább részletezni fogjuk. A fúvócső vagy kötélhajtás útján, mint az pl. az 1., 2. és 8. stb. ábrákon van feltüntetve, vagy a 15—18. ábrák szerint >5 fogaskerék-átvitel útján kaphatja forgó mozgását. A (16) karon rögzített (44) csap körül forgó csiga (1. és 8. ábra) változó sebességű forgást kap ama helyek szerint, ahol a (16) kar a centrális i(10) tengely körül 60 való forgásában éppen vesztegel vagy elhalad, amint ezt az egyes műveletek megkívánják. E célból az illető helyeken a kívánt sebességgel forgó (45) tengelyek úgy vannak elrendezve, hogy forgásukat 65 súrlódásos vagy fogaskerék-átvitel útján a (16) kaa-okra szerelt (44) csigákkal közlik. Ahol szükség van rá, hogy a fúvócső a (16) kar tovahaladása közben is forogjon, 70 ott (46') szíjak vannak elrendezve (6. ábra), amelyeken súrlódik a (16) karon elrendezett csiga hajtókereke. Ha súrlódásos hajtás helyett fogaskerékhajtás kerül alkalmazásra, akkor a (46') szíj he- 75 lyett a (44) csap pályájával párhuzamosan vezetett csapos láncot alkalmazunk. A gép testéhez rögzített ágyazatokban forgó (45) tengelyek tetszőleges módon kapják hajtásukat a főtengelytől vagy 80 a motortól. A példaképen megrajzolt kivitelben vegyes, fogazásos és szíjas hajtószerkezet van feltüntetve. Ebbe a hajtószerkezetbe be lehetnek iktatva a sebességnek változtatására alkalmas elemek 85 (pl. kúpos vagy lépcsős szíjkerekek) vagy pedig a mozgást bizonyos időközökben megállító és újra indító szerkezetek (pl. mechanikai vagy elektromos kapcsolószerkezetek, súrlódása vagy laza és ékelt ko- 90 rongos szerkezetek stb.). Ezeknek a szerkezeiteknek működését a (11) tengely vezérelheti. Pl. a (45) tengely azon a helyen, ahol a formázás történik, ki- ós beiktató szerkezettel lehet felszerelve, amely lehe- 95 tővé teszi, hogy a fúvócsövet osak akkor hozzuk forgásba, amidőn az üvegmassza már eléggé megnyúlott és pontosan a forma tengelyében helyezkedett el. Láttuk már, hogy iá fúvócső helyzetét a 100 külső (41) csuszka szabja meg. A kemencével szemben, ott ahol a bemártás történik, ennek a csuszkának mély bevágása van, amelyben egy különleges (46) emelőnek a vége foglal helyet. Erre az emelőre 105 támaszkodik a fúvócsövet tartó előkar úgy, hogy egy pillanatra ez az emelő helyettesíti a (41) csuszkát, azaz támaszitja alá az elő.kart és szabja meg az utóbbinak a helyzetét. 110 Ezt a (46) emelőt a (47) csuklórúd és (50) hajtórúd, továbbá egy másik (48) szögemelőnek közvetítésével a (11) vezérlőtengelyre ékelt (49) excenter működteti. A fúvócsőnek leereszkedóse a tégelybe 115 eszerint ennek az excenternek az alakjától fiigg. Állandó bemártás elérésére a fúvóesőnek mindig mélyebben kell a té-