87089. lajstromszámú szabadalom • Mágneses elkülönítő eljárás

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87089. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Mágneses elkülönítő eljárás. Fried. A. Krupp A.-G. Grusonwerk Mag-deburg-Buckau. A bejelentés napja 1923. évi április hó 2-ika. A találmány oly mágneses elkülönítő eljárásra vonatkozik, melynél az elkülö­nítendő anyag egy dob-elkülönítő forgó felületére tápláltatik. Az elkülönítés ezen 5 eljárásoknál olymódon történik, hogy a mágneses anyag a hatásos mágnesmező körzetéhen az elkülönítő felületen fogva­tartatik és a mezőn kívül leesik. A nem­mágneses anyag előbb, azaz még a mág-10 nesmezőben lesodortatik, leröpíttetik és a forgó elkülönítőfelületről lecsúszik. Emellett azon hátrányos körülmény mutatkozott, hogy — különösen az anyag­nak vastagabb rétegben való adagolása-15 kor — a vonzó polusélektől legtávolabb fekvő mágneses részecskék egy része nem tartatik fogva, hanem a nem-mágneses anyag röpítésekor, evvel együtt eltávozik. Az ezáltal fellépő mágneses anyagveszte-20 Béget azáltal lehel elkerülni, vagy leg­alább is csökkenteni, hogy az elkülöní­tendő anyagot csak vékony rétegben he­lyezzük az elkiilönítőre. Ezáltal azonban természetesen az elkülönítő teljesítménye 25 nagy mértékben csökkentetik. Megkísérel­ték továbbá a mágnesek befolyását az el­különítendő anyagra azáltal növelni, hogy a különben a forgó dobban fekvő, vonzó poh'.sokat a dobon kívül helyezték el, oly-30 módon, hogy a dobon indukált gyűrűket erősítettek meg. Dacára az ezáltal foko­zott mágneses vonzásnak, a mágneses­anyagveszteség nem volt elkerülhető. A fentebb említett hátrányokat már 85 most a találmány tárgyát képező új eljá­rás megszünteti. Az új eljárásnál az el­különítendő anyag egymásután két vagy több, egy közös fekvő tengely körül kon­centrikusan elrendezett, ugyanazon, ill. 40 megközelítőleg ugyanazon középsíkban fekvő gyűrűmezőn halad keresztül, mi­mellett a gyŰTŰniezők mezőereje megkö­zelítőleg egyenlő — vagy kifelé növekedő. A nyers anyagot a külső mezőkön keresz­tül a legbelsőbb mezőbe vezetjük, vagy 45-olymódon, hogy az csak ezen legbelsőbb mezőben lesz mágneses vonzásnak alá­vetve, vagy pedig olymódon, hogy az a külső mezőkön való keresztülhaladáskor már ezektől befolyásoltatik. Az utóbbi 50 esetben a külső mezőkben részleges előze­tes elkülönítés megy végbe. Az elkülöní­tés rendszerint főleg a legbelsőbb mező­ben történik, ahol a mágneses anyag leg­nagyobb része fogvatartatik. Az ezenme- 55, zőben fogva nem tartott és ennek követ­keztében centrifugális erő vagy lecsúszás által a legbelsőbb elkülönítőlelülettől el­váló anyag" azután a külső forgó mezőbe vagy mezőkbe jut, amelyekben utólagosan ÖQ elkülöníttetik. Az új eljárás számos foganatosítási le­hetőséget tesz lehetővé. Lehet pl. a legbel­sőbb mezőt képező primár poluspárt egy dobban helytállóan vagy a dobbal együtt- 05 forgóan elrendezni, míg a külső mezőket képező sekundár-poluspár vagy poluspá­rok a dobon kívül fekszenek. Lehet vala­mennyi mezőt a dobon kívül is elrendezni. A csatolt rajzon a találmány tárgyát 70 képező új eljárás foganatosítására alkal­mas dob-elkülönítő néhány példaképpen vett kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. és 3. ábrán az új eljárás számára szol­gáló mágnesmiező két különböző fogana- 75. tosítási alakja van tengelyirányú hossz­metszetben feltüntetve. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó dob ke­resztmetszetét mutatja, kisebb lépték­ben. A 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom