87086. lajstromszámú szabadalom • Gőzelválasztó, forgó vízréteggel bíró gőzfejlesztők tápvíz melegítőihez
Megjelent 1931. évi május hó 337 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87086. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Gőzelválasztó, forgó vízréteggel bíró gőzfejlesztők tápvíz melegítőihez. Aktiebolaget Átmos Stockholm. A bejelentés napja 1923. évi február hó 16-ika. Svédországi elsőbbsége 1922. évi február hó 20-ika. Forgó vízréteggel bíró gőzfejlesztőknél, ahol a tápvíz előmelegítése külön előmelegítőkben, a gőzfejlesztés pedig külön gőzfejlesztőkben történik, az a hátrányos kö-5 rülmény lép fel, hogy az előmelegítőkben gőz fejlődhetik és a gőzfejlesztő vízbevezetőcsőbe juthat, miáltal a tápvízbevezetés a gőzfejlesztőben megszűnik. A jelen találmány oly berendezésre vonatkozik, 10 mely ezen hátrányos körülményt azáltal küszöböli ki, hogy az előmelegítőben esetleg fejlődött gőzt közvetlenül a gőzfejlesztő gőzvezetékébe vezeti. A csatolt rajzon a találmány tárgyának 15 két példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve és pedig forgó gőzkazánokkal bíró gőzfejlesztőkben való alkalmazás céljára, lehet azt azonban természetesen hasonló módon helytálló gőzka-20 zánokkal bíró oly gőzfejlesztőkben is alkalmazni, melyekben a vízréteget kívülről hajtott, a vizet magával vivő berendezés segítségével hozzuk forgásba. Az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási 25 alaknál a tápvizet az (1) csővezetéken keresztül vezetjük be a (2) tápvízelőmelegítőbe, melyből az előmelegített tápvíz, valamint az esetleg fejlődött gőz a (3) csővezetéken keresztül a (4) szervbe vezettetik. 30 Ezen (4) szerv, alsó részén, a valamennyi forgó gőzkazán számára közös (5) vízszekrénnyel van összekötve, mely a (6) csövek útján a (7) forgó gőzkazánok vízterével áll összeköttetésben. A (7) forgó gőzkazá-35 nok gőztere a (8) csövek útján a közös (9) gőzszekrénnyel van összekötve, amelyből a gőz a (10) csővezeték útján a felhasználás helyére vezettetik. A (11) csővezeték a (4) szerv felső részét a (10) gőzvezetékkel köti össze. A (12) vízfelszín a (4) 40 szervben a (7) forgó gőzkazánokban levő vízréteg magassága szerint, a röpítőerő behatása következtében, alacsonyabbra vagy magasabbra fog beállni. A (3) csővezeték által szállított tápvíz ezen (12) víz- 45 felszínre fog leesni, míg a (3) vezetéken keresztül esetleg magával ragadott gőz a (11) csővezetéken keresztül közvetlenül a (10) gőzvezetékbe áramlik. A tápvíznek a (7) forgó gőzkazánokhoz a (4, 5, 6) részek 50 útján való hozzávezetése ezekutál a (2) előmelegítőben esetleg fejlődött gőz által semmiképen sem lesz megzavarva. Minthogy a (12) vízfelszín változása a (7) forgó gőzkazánokban levő vízréteg vál- 55 tozásával bizonyos meghatározott viszonyban áll, ennélfogva legcélszerűbb a (4) szervvel kapcsolatban valamely ismeretes vízállásmutatót és tápvízszabályozókészüléket elrendezni. 60 A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a tápvizet a (13) csővezetéken keresztül vezetjük be a (14) előmelegítőbe, melyből az előmelegített tápvíz, valamint az esetleg fejlődött gőz a (15) csővezeté- 65 ken keresztül vezettetik a valamennyi forgó gőzkazán számára közös (16) vízszekrénybe, mely a (17) csövek útján a (18) forgó gőzkazánok vízterével áll összeköttetésben. A forgó gőzkazánok gőztere 70 a (19) csövek útján a közös (20) gőzszekrénnyel van összekötve, melyből a gőzt a (22) gőzvezetéken keresztül a felhasználás helyére vezetjük. A (23) csővezeték a (16) vízszekrény felső részét a (22) gőzvezeték- 75 kel köti össze. A (22) gőzvezeték (21)-nél
