87067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges fonórostok kártolására

Megjelent 1931. évi május hó 269-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 87067. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tetszőleges fonórostok kártolására. Maly Hug-ó Győr. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi augusztus hó 12-ike. Az eddigi kártológépeknél, illetve kár­tolójáratoknál a szándékolt kártolási cél­lal ellentétes káros hatás jön létre azáltal, hogy a íohengerről, a dobról, legördülő 5 munkahengerek, a munka- és leszedődo­bok, a fonórostokat a todobról nem a kí­vánt kártolási munka értelmében simára kifeszítve szedik magukra, hanem össze­kuszáltan, összeborzolva és a rostok fek-10 vésiránya ellen visszahajlított állapotban szedik fel és ugyanilyen állapotban adják ismét le, amint ezt az 1. ábra mutatja. Ezen eddig elkerülhetetlennek tartott káros hatás oka a körszerinti legördülés 15 által eltávolodó kártolófelületek lényegé­ben rejlik, melyek a fonórostokat mindkét oldalon szilárdan megfogni törekednek, ezzel kapcsolatban ezen káros hatás to­vábbi oka a munkadobok forgásirányának 20 és a kártolófogak irányának a gyakorlati szükség által megadott viszonylagos elren­dezése, mimellett a kártolási munkát A'égző kártolófelületeknek azonos irány­ban, azonban különböző sebességgel kell 25 mozogniok, amint ez hengerkártológépek -nél általában ismeretes (a 7. ábrán a [g, i, h] részek). A munkadobokon, illetve a leszedődobo­kon a már ismertetett módon összekuszált, 30 felborzolt és a rostok fekvésiránya ellen visszahajlított állapotban helyetfoglaló rostok a 7. ábrán feltüntetett (k) fordító­dobok, illetve (kl) leszedők által ugyan­ilyen állapotban vezettetnek ismét vissza 35 a fődobhoz a. további kártolási munka el­végzésére, amint ez az 1. és 2. ábrából ki­tűnik. Ezen káros hatás következménye, hogy azon kb. Veoo—VDOO másodpercet kitevő rö-40 vid idő folyamán, mely a szokásos kártoló­gépeknél 1 cm rosthossz kártolására ren­delkezésre áll, két egymásután következő munkahenger között a fonórostok kívána­tos simára kártolásának, kiegyenesítésé­nek, párhuzamosításának és a rostok kö- 45 zötti összefüggés lazításának hatása nem jöhet létre. Sőt ezen munkafolyamat köz­ben a fonórostok még sűrűbbre összefo­natnak és el csomósodnak, aminek követ­kezménye, hogy a rostok ismételten ki- és 50 széjjelszakíttatnak, amint ezt a 2. ábrán az (a)-val jelölt helyen feltüntettük. Eb­ből következik, hogy a kártolt fonal a kár­tolási rendszertől függően kisebb vagy na­gyobb mértékben érdes és több vagy ke- 55 vesebb kis csomót tartalmaz, mely csomók az anyagban eredetileg nem voltak jelen, amint ezt pl. a kártológépen áthaladt szál puszta kifésülése által igazolhatjuk. Az ismertetett hátrány lemezkártókkal 60 borított kártolóknál az egyes lemezek kö­zötti szeghelyek közbenső terei következ­tében kisebb, mint szalagkártókkal borí­tott kártolóknál. Ezen közbenső terek az ismertetett káros hatású folyamatot ter- 65 mészetszerűleg csak abban az arányban szakítják meg, mely szerint a megszakítá­sok száma a kártolófelülethez viszonylik. A jelen találmány célja az ismertetett hátrányok kiküszöbölése. A találmány 70 szerinti eljárás lényege, hogy a dolgozó hengerekre átvitt összekuszált, elálló, a rostanyag fekvésirányával szemben visz-Kzahajlított rostanyagot a fődob és a dol­gozó henger közötti (c) munkaöv elhagyása 75 után (3. és 4. ábra) tömörítő simító (b) hengerek segítségével lesimítjuk, párhuza­mosítjuk és a dolgozó henger borításához hozzászorítjuk. Ezen célból a tömörítő si­mító hengerek sebességének nagyobbnak 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom