87065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence fémoxidok és elgázosítható fémek más vegyületeinek előállítására

— 6 — tüzelőanyagbrikettekre, miközben a mun­kaadag mélységét az (56) tolattyúval sza­bályozzuk. mely tetszőleges magasságra állítható be. Mint fentebb említettük, ez a 5 tolattyú vízhűtéssel van ellátva. A most már az égő tüzelőanyagágyon elhelyezett munkaadag a (34) ú. n. éreégésikamrába kerül, melyben a szükséges redukálóhő­mérsékletre hevíttetik. Ha az ebben a 10 kamrában képződött gázokat értékesíteni akarjuk, ügy ezek a főoxidációs kamra gázaitól elkülönítve a (42) kürtőn át távo­líthatók el és gyűjthetők össze. Most az egész adag a (36) függőíven át 15 a (79) íőoxidáló kamrába kerül, ahol most élénk redukció megy végbe. Ehhez a kam­rához úgy szabályozzuk a levegőbevezetést, hogy az adag a kemence másik végéig tartó útján teljesen redukálódik. Az ebben 20 a kamrában összegyűlő füstgázok a (38, 39) és (40) kürtökön távoznak és a minden szakértő előtt ismert vezetékrendszerbe és füstfogóberendezésbe vezettetnek. A (42, 38, 39) és (40) kürtök mindegyike 25 a (42', 38', 39', 40') zárótolattyúval van el­látva, melyek a füstgázok menetét szabá­lyozzák, miáltal lehetővé válik a (79) kamra minden pontján a hőmérséklet be­szabályozása. A (37) függőfalon a (80) 30 csapó lap, ill. ajtó van kilenghetően meg­erősítve, hogy megakadályozza a külső levegő beáramlását a (79) kamrába. A kivont brikettek a (79) oxidáló vagy füstkamrából a (37) fiiggőív alatt el-35 haladva az utolsó (43) kamrába jutnak. Ez ugyancsak (82) kürtővel van ellátva, hogy az ezen kamra és a (79) főkamra közti áramlatot kiegyenlítse. Mihelyt a r stélyrészek áthaladtak a (14) hátsó lánc-40 korekek felett, a rajtuk levő tüzelőanyag­maradékok és kivont adagbrikettek a ferde (65) síkra dobatnak, ahonnan el­távolítás céljából egy fel nem tüntetett alkalmas berendezésbe kerülnek. A (37') 45 függőíven forgathatóan megerősített (81) lengőajtó a (43) kamra a maradékok el­távolítására való és normális körülmények között zárt nyílásának lefedésére szolgál. Ha itt megfelelő mennyiségű maradék 50 gyűlt össze, a (81) lengőajtó enged ezek nyomásának és ezek a (65) lejtőn a sza­badba juthatnak. A vándorrostély igen csekély sebesség­gel halad, kb. —2 m-t óránként. A gyor-55 saságot a főkamra nagysága, valamint a fémtartalmú anyag jellege és mennyisége határozza meg, továbbá még más néhány, minden szakember előtt ismeretes momen­tum. Cinkoxidnak a találmány szerint való előállításánál a füstképző- vagy oxi- 60 dálókamrába a 1100—1250°-os hőmérséklet különösen alkalmas, ha az ismert frank­linkemence-cinkoxidéroeket dolgozzuk fel; ennél a hőmérsékletnél normális körülmé­nyek közt a brikettalakban jelenlevő 65 munkaadag kielégítően vonható ki, azaz cinktartalmú részletétől 2%—3'A óra. alatt megszabadul, ha olyan kemencében dolgo­zunk, melynek (79) oxidálókamrája kb. 5'5 m hosszú és a rostély sebessége kb. 2 70 métert tesz egy óra alatt. A Wetherill-eljárás szokásos ipari ke­resztülvitelénél az egész adag teljes szén­tartalmú anyaga (ágytüzelőanyag és munkaadagkeverék) az adag elgázosítható 75 fémvegyületeinek redukciójához elméleti­leg szükséges mennyiségnek többszörösét teszi ki. Eddig általában az adag teljes széntartalmú anyagának legnagyobb ré­szét bekebelezték a munkaadag keverékbe. 80 így pl. szokásban volt a franklinkemence­cinoxidércek cinoxidra való feldolgozá­sánál az összadag teljes széntartalmú anyagának mintegy 15—25%-át az ágytii­zelőanyaghoz adagolni, míg ezen anyag 85 többi 85—75%-a az érccel munkaadaggá kevertetik össze. Általánosságban kife­jezve a tüzelőanyag rétegének mélysége 2M-re cm, míg a a munkaadagé 12—18 cm. A Wetherill-eljárás hatásfokának ki- 90 mondott javítását érjük el, ha az adag össztüzelőanyagának legnagyobb részét brikettek alakjában az ágytüzelőanyagba visszük, ahelyett, hogy mint eddig a munkaadagba vinnők. Ez a javítás a 95 86307. számú szabadalomban ismertetve és igényelve van. Ez az összadag széntartalmú vagy egyéb égőanyagá­nak tetemes részét elvonjuk a munika­adagtól és brikettek alakjában az ágy- ír tüzelőanyagához adjuk, úgy az adagmara­dék kevéssé elsalakosodott hamuból áll, amely az ágytüzelőanyagbrikettektől szár­mazik és kivont fémtartalmú anyagból. Ha a fémtartalmú anyagot brikettek alak- K~ jában terítjük ki a meggyulladt ágytü­zelőanyagbrikettekre, úgy az eltávolítás­kor a kivont brikettek lényegében meg­tartják eredeti üzikai alakjukat, úgy hogy könnyen elválaszthatók az ágytü- n zelőanyagbrikettek elsalakosodot hamujá­tól. Továbbá tekintettel arra a tényre, hogy a munkaadagbrikettek az adag ösz­szes széntartalmú anyagának viszonylag csekély részét tartalmazzák, a feldolgozott 115 fémtartalmú vagy ércbrikettekben előál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom