87057. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses dobelkülönítő

Megjelent 1931. évi május hó 230-én. II AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87057. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromágneses dob-elkülönítő. Frietl. Krupp A.-G. Grusonwerk Magdeburg-Buckau. A bejelentés napja 1923. évi május hó 4-ike. A találmány egy vagy több tárcsapóluspárral és a forgási tengelyre merőleges mezőhézagokkal bíró dob-elkülönítőkre vonatkozik és pedig úgy olyanokra, me-5 lyeknél a pólusok közvetlen hatnak az elkülönítendő anyagra és azután a dob tengellyel együtt vagy a dobtengelyen forognak, mint olyanokra is, melyeknél a pólusok helytállóak és az elkülönítendő 10 anyagra egy forgó köpenyen megerősített segédpólusok útján hatnak. Ha az ily dob-elkülönítőknél a pólusok vagy segédpólusok egymástól való távolsága mindenütt egyenlő és ennek következ-15 lében a mezőhézagok mágneses ereje is mindenütt egyenlő, úgy ezen elkülönítők nagyobb darabok elkülönítésére nem alkalmasak, mivel ezen nagy darabok ily mindenütt egyenletes mezőkben könnyen csúsz-20 nak és ezen oknál fogva gyakran idő előtt lehullanak, különösen, ha azokat — amint az szokásos — a dob forgási irányában adagoljuk be. Javasolták már most azt, hogy az egy-25 mással szembenálló, egy mezőhöz tartozó pólusokat, ill. segédpólusokat egymáshoz képest eltoltan elrendezett, de egymással nem kapcsolódó nyúlványokkal lássuk el. Azonban a nyúlványoknak megfelelő ala-30 kítása által itt is csak egy, mindenütt egyenlő széles és ennek következtében mindenütt egyenlő mágneses erejű mezőhézag jött létre, mely ugyanazokat a hátrányokat mutatta fel, amint, amelyeket fentebb le-35 írtunk. A találmány által az említett hátrányokat a következő módon küszöböljük ki: A nyúlványok olymódon vannak Jogszerűen alakítva és egymástól oly távolságban 40 állanak, hogy a távolság egy fogfejtől a szembenfekvő foghézag fenekéig nagyobb, mint az egymással ferdén szembenfekvő fogélek között levő távolság. Ennek következtében az erővonalak minden egyes fogból két sűrű csomóban, nyalábban — min- 45 den fogéltől egy — haladnak a ferdén szembenálló fogak szomszédos fogéleihez. Ezen magas koncentrációjú zónák között csekélyebb erővonalsűrűséggel bíró zónák képződnek. Ezen, minden egyes mező körül az 50 egyik pólus fogéleitől az ellenpólus fogéleihez haladó erővonalsűrílések által, melyek kisebb sűrűségű helyekkel váltakoznak, az anyagdaraboknak a forgási irányban való csúszását hatásosan meggátolják. 55 Minden egyes mezőt egy az elkülönítőn és legalább egy vezetőcsigán futó, mágneses vagy nem mágneses anyagból készült szalag fed le, mely a nyersanyagot a mezőbe bevezeti, a mágneses anyagot pedig 60 a mezőből eltávolítja. A csatolt rajzon a találmány tárgyának két példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra egy közvetlenül működő 65 pólusokkal bíró elkülönítő oldal- és felülnézele, utóbbi részben metszetben. A 3. ábra az erővonalak útját tünteti fel nagyobb léptékben. A 4. ábra egy helytálló pólusok körül forgó- 70 dobbal és ezen dobon megerősített segédpólusokkal bíró elkülönítő felülnézete, részben metszete. Az (1) pólusok a (2) tengellyel forgathatók és az egymás felé fordított felületű- 75 kön a fogszerű (3) nyúlványokkal bírnak. Az egyik pólustárcsa fogai a másik pólustárcsa foghézagaival egészen vagy részben szembenállanak anélkül, hogy ezekkel kapcsolódnának. Ezen kölcsönös eltolás nagy- 80