87046. lajstromszámú szabadalom • Kötőgép szegélyezett és egyéb kötszövetek előállítására

— 10 — mely (T) szerszámmal ne kerülhessen összeütközésbe. Már most a (382) és (a) bütyköket teljesen visszahúzzuk és a gép a szegély számára bármily hosszú-5 ságú szövetet köt, úgy amint azt a (120) mintaifelület mozgásai előre meghatározr zák, mi)nellett a (z) fonalhullámok a (4) korong pereménél a (t5) horgokon függve ' maradnak. Az (a) bütyök eltávolítását kö-10 vető szakasz vagy a következő néhány sízakasa folyamán a fonalat kicserélhet­jük, pl. arria az esetre, ha a pereim és az (y4) egyesítő szakasz számára vastagabb fonalat használunk. 15 Miután a szegély számára bármely kí­vánt hosszúságú szövet kötése megtörtént, a (P) szegélynyomót a (463) nyomó/rúd működtetése révén visszahúzzuk. A fona­lat kívánt esetben a szeigély kötésének, bár-20 mely pontján cserélhetjük ki, amikoris a (460) nyomórudat működ tot j üík. Elegendő szegélyszövet elkészültével a (T) szerszá,­mokat a ,(c) és (b) bütykök segélyével mű­ködtetjük oly célból, hogy a (z) fonialhullá-25 mokat ama, tűkre fektessük, a,melyeket evégből a (T) szerszámoklkai való együtt működés céljából mozgásiba hozunk. Ezen célból a (462) nyomórudiat két szakaszban működtetjük, amelyek közül az első (12, b 80 és c) bütyküket az előllévő hosszabb púp­pal bíró tűkkel és (T) átvivő szerszámok­kal való első érintkezésbe hozza. A megfe­lelő tű-szegmensek és (T) szerszámok vi­szonylagos szögállása, valamint a (12) bü-35 työk helyzete folytán a, (381) púpokkal el nem látott tűk a (NI) pályát írják le (13. ábra), még' mielőtt az első (T) szer­számok a (c) bütyöknél az átvivő hely­zetbe haladnának ki, amely ezen szerszá-40 oiok fonalhullámszedő helyzetéinél előbbre áll'. Ebben az időpontban a (J) pályát le­író előremozgatott hatásos tűik érvényre jutnak oly célból, hogy a (t5) horgokban tartott (z) fonalhullám,ok kivételével a 45 szövet bármely részét meggátolják abban, hogy a (T) szerszámokat a tűk síkjába kövesse. A púp-nélküli tűk a (41) feirdefe -lüiet mentém közvetlenül a (T) szerszámok visszatérésének kezdete előtt emelkednek 50 mJeg, mimellett a tűk fejei a, (T) szerszám részei között haladnak át és a (z) fonal­hullámokba hatolnak, amelyeket most a (T) szerszámok fejrészei előreirányítva és nyitva tartanak. Az (5) süvegnek (b3) be-55 húzó íerdeMülete már mosit visszlahlúziza a (T) szerszámokat, amikoris a (t5) hor­gok a (z) fonalliullámct elhagyják és szét­csappan,n,ak oly cél ból, hogy át bocsássák azt a tűt, amelynek a (z) fonalhullámot átadták. A (b) bütyök befejezi a (T) szer- 60 számok visszahúzását, amelyek imimiár teljesen a (4) 'korong peremén, belül foglal­nak helyet. A (12, b és c) bütykök, miután a fenti műveletek elvégzésére a tűknek, illetve a (T) szerszámoknak elegendő nagy 65 szegmensét mozgatták el, máir most befe­jezik mozgásukat, hogy az összes szerve­ket a miaguik hatása alá vessék, mlajd ezt követő bármely kívánt időpontban kMelé mozognak eredeti hatástalan helyzeteik 70 felé; most azonban a, (h) hornyokban ható súrlódás a (T) .szerszámokat legbelső hely­zetükben visszatartja mindaddig, míg az (a) bütyök ismét nem jut működésbe. A (12, b és c) bütykök műküdálse elő- 75 Idézte azt, hogy a 9. ábrán Vll.-nél lát­ható (y4) egyesítő fonialpálya oly tükre helyeztetett, illetve vivődött át, ezek szab­ványos hurokjáinalk járulékakéint, ame­lyeket megfelelő (T) szerszámokká,1 lát- 80 tünk el. Azok a feltüntetett módon válta­kozó tűk lehetnek, azonban a működés az (y2, y3) pereimet létesítvén a szövet, széle az (y4) egyesítő fomlalpályát megnyitó kii bomlás ellen biztosítva vian, bármilyen 8S is a (T) szerszámok gyakorisága a, tűk szá­mához, viszonyítva. Az egyesítő fonial­pálya, miután az (a) peremet követő kö­tött struktúra egy részét alkotja, szabadon enged át fonalait húrokról-hurokra, úgy 90 hoigy tökéletesített szilárdságot, és rugal­mlasiságot érünk el anélkül, hogty kibom­lás következnék be arra az esetre, ha, az említett fonialpálya néhány hurokja készí­tés vagy használat közben elszakadna. Vi- 95 lágos azonban, hogy a találmány szerinti szerkezeitek, csupán azon idő megváltoztá­íáisával, amely alatt a leírt foniailhullárn­szedő elemeik mozgattatnak, arra is alkal­masaik, hogy bármelyik szakasz fo,n)alá- ic ból, pl. a pereimszakaszok egyikének fona­lából vegyenek fel fonalhullámokat, mint amilyen fonlal pl. (y2)-nél (a 9. ábra. II. és III. diagramjaiban) látható, és, pedig elő" nyös strukturia képzése céljából, mely az i( ismeretes befeléfordítotit szegény szöveté­től abban különbözbetik, hogy ilyen hur­kokkal csiak minden negyedik vagy hato­dik csíknál, vagy más kívánt közökben van ellátva, mimellett a perem struktu- IÍ rája ezen hurok között hatásosan meg­védi a szegély szövetét. Az árú hátralévő részét bármely kívánt vagy szokásos módon állíthatjuk elő. Ha kívánatos az, hogy ne csupán fonal- u hulliáimoknak két szakaszból való felsze­dését kerüljük el niéimely (T) szerszámon, hanem hogy azt is elkerüljük, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom