87025. lajstromszámú szabadalom • Magbontó lepárlási eljárás

Idő: óra, perc (8) piroraeter (9) pi: 300 290 280 420 265 260 440 250 245 625 230 200 735 240 260 900 220 220 930 220 335 101 5 220 430 ll1 0 215 440 120 0 215 445 l0 0 d. e. 230 445 I1 5 265 450 J30 330 450 •J45 385 450 200 430 455 210 425 455 A kísérlet befejezése 2 A kísérletnél szenet nem szedtünk ki, az elszenesítő tartály egészen megtelt szén­maradékkal és az egész idő alatt az (5) szelepet szorosan elzártuk. A próbákból kitűnt, bogy az egyes pirométerek által jelzett hőmérsékletek: emelkedése meg­felelt annak az időnek, amikor a reakciós massza az illető magasságot elérte. Az egész eljárás közben a (6) kibocsátó nyíláson át eltávozó gáz- ós gőzalakú anyag előnyösen kondenzátorba jut, amelyben a cseppfolyós termékek konden­zálódnak. Természetesen ismeretes az, hogy reak­ciót létesítenek azáltal, hogy éghető anya­got adagolnak akár folytonosan, akár pe­dig megszakítva annak az éghető anyag­nak tömege fölé, amely az elégéshez szük­séges hőfokon van, miközben folytonosan légáramot vezetnek be. A találmány tár­gyát képező eljárásnál azonban a retor­tában nem történik elégés az eljárás meg­kezdése után és a fa tömegéhez nem ve­zetünk levegőt hozzá, kivéve azt a kis mennyiségű levegőt, amely elkerülhetet­lenül beszivárog a retorta megtöltésekor vagy kiürítésekor. Tudvalevően időnkint ajánlottak oly falepárlási eljárásokat, amelyeknél az el­szenesítéshez szükséges hőt azáltal létesí­tették, hogy a retortába a retortán kívül levő forrásból származó közömbös gázok áramát vezették be. A találmány tárgyát képező eljárás azonban mindezektől az el­járásoktól abban különbözik, hogy az el­szenesítési folyamat megkezdése után külső forrásból származó ily hő nem szük­séges. A találmány tárgyát képező eljárás eredményes működése attól függ, hogy a (10) pirometer (11) pirometer 265 445 235 445 460 445 455 445 455 430 430 425 425 425 420 420 410 410 400 400 400 400 395 395 390 390 390 390 390 390 390 390 óra 10 perckor retorta falairól elvezetés vagy kisugárzás útján vagy más módon való túlságos hő- 60 veszteségeket megakadályozzuk és azexo­termikus folyamat hőjét használjuk fel a belső hőmérséklet fenntartására. A hőveszteség előnyösen alkalmas hő­szigetelés segélyével akadályozható meg, 65 de a találmány általában kiterjeszkedik a veszteség megakadályozására akár hő­kiegyenlítés útján, akár pedig tetszőleges más alkalmas módon. Az eljárás egy változata szerint a retor- 70 tát kezdetben egészen vagy tetszőleges mértékig töltjük meg a kívánt módon megszárított és előzetesen hevített szén­tartalmú anyaggal és a folyamatot a re­tortában azáltal indít juk meg, hogy arány- 75 lag keskeny övet hevítünk. Ezt előnyö­sen oly módon eszközöljük, hogy a retorta fenekén egy réteg szenet vagy más anya­got helyezünk el, abba elektródákat ágya­zunk be és az elektródák között elektro- 80 mos áramot vezetünk át, miáltal a szenet annyira felhevítjük, hogy a megbontó le­párlás megkezdődik. Ezután a hevítőhöz vezetett elektromos áramot megszakítjuk. Ily kiviteli módozatnál az anyagot elő- 85 nyösen oly módon halmozzuk fel a retor­tában, hogy a bomlás gőz- és gázalakú termékei a tömegen át egyenletesen ára­molhassanak felfelé. Ezt a retorta tetején alkalmazott szívóhatás útján elősegíthet- 90 jük. Ezt az eljárást természetesen lénye­gileg szabad oxigén távollétében (vagyis közömbös atmoszférában) foganatosítjuk. Minden szabad oxigént ki kell zárni, ki­véve azt, amely a retortába vezetett 95 anyag likacsaiban és hézagaiban elkerül­hetetlenül jelenlévő levegőben van és azt, amelyet a retortában a művelet megkez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom