87025. lajstromszámú szabadalom • Magbontó lepárlási eljárás

' Megjelent 1931. évi május hó l-6n . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87025. SZÁM. — lY/i. OSZTÁLY. Megbontó lepárlási eljárás. Stafford Orin F. Eug-éne (Oregon állani). A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 31-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1917. évi szeptember hó 10-ike. A találmány megbontó lepárlási eljá­rásra vonatkozik, amely főképen fának, különösen pedig finoman elosztott fának, pl. fűrészpornak, faszilánkok'nak, vagy & efféléknek lepárlására alkalmas ugyan, de alkalmazható más alakú fa és más anya­gok kezelésére is. A találmány tárgyát ké­pező eljárás általában mindenféle szerves anyagokra alkalmazható, amely, mint a 10 cellulózé tartalmú fa, bizonyos mértékben exotermikus pirolizist végez, ha levegő vagy oxigén távollétében alkalmas módon hevíttetik. Az eljáráshoz használható leg­fontosabb anyagok általában olyanok, 15 amelyek lényeges részben szénhidrátokat, lignianyagokat és efféléket, vagy ezek­nek bomlási termékeit tartalmazzák, vagy azokból állanak. Az eljáráshoz használható anyagok kö-20 ziil példaképen a következőket említjük (természetesen csak például és nem a ta­lálmány korlátozása céljából) fa, fásanya­gok,. falevelek, gallyak, szecska, mag­héjak, maghüvelyek, dióhéjak, fakéreg, 25 gyökerek, növényszárak, növénybél, be­gasse, moha, csutkák, rostok, gyapot, ka­pok, kender, juta, sisal, papírszeletek (amely anyagok mindannyian cellulózát, vagy lignint, vagy más hasonló anyago-30 kat tartalmaznak), valamint keményítő, dextrin, gumi, vagy más szénhidrátok, to­vábbá bizonyos részlegesen megbontott szerves anyagok, pl. tőzeg vagy lignit (különösen olyan, amely még nincs egé-35 szen megbontva), ezenkívül a fent emlí­tett anyagok keverékei egymással, vagy más anyagokkal. A lepárlás alá vetendő anyagokhoz más anyagok is adhatók hozzá, oly célból, hogy a pirolizis módosí-40 tása útján különleges hatásokat érjünk el anélkül, hogy ezáltal a találmány lénye­gétől legkisebb mértékben is eltérnénk, amely alapjában abban áll, hogy hőt alkal­mazunk új és gazdaságos módon exotermi­kus pirolitikus cserebomlások létesítésére, 45 tekintet nélkül a felhasznált anyagra. Ajánlottak már sokféle eljárást fűrész­pornak és hasonló felaprózott fának vagy fahulladéknak lepárlására oly célból, hogy a párlatot és a szenet magába foglaló 50 értékes termékeket állítsanak elő, de ezeket az eljárásokat gyakorlatilag nem foganatosították, aminek legnagyobb akadálya az volt, hogy a fűrészpor ki­váló hőszigetelő, úgy hogy míg a fűrész- 55 por tömegének külső rétege a lepárlás cél­jára elégséges mértékben melegszik meg, a tömeg belseje lényegileg hideg marad, vagy pedig ha a hőt oly nagy mértékben alkalmazzuk, hogy a tömeg belseje az el- 60 szenesítési vagy lepárlási hőfokig meleg­szik meg, a tömeg külső rétegei a retorta falaival együtt nagy mértékben túlhevít­tetnek. , Ismeretes az, hogy fának megbontó le- 65 párlásánái az anyag előbb rendesen 125° C-t túl nem haladó hőmérsékletig hevít­tetik, amely fokon a hőmérséklet addig marad meg, míg minden víz el nem távo­zott; ez a hevítési és szárítási művelet 70 endotermikus folyamat. A hő további al­kalmazásánál a hőmérséklet gyorsan emel­kedik egészen megközelítően 280° C-ig, amikor a tulajdonképeni lepárlás hevesen kezdődik. Kb. 280° C-nál a vegyi folyamat 75 exotermikus és a fellépő reakciók közben bizonyos mennyiségű hő szabadul fel, amely kb. 5—8%-a annak a hőmennyiség­nek, melyet a fa tökéletes elégése fej­lesztene. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom