86996. lajstromszámú szabadalom • Üreges testek

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86996. SZÁM. — XX/f. OSZTÁLY Üreges testek. Snyder Intern. Corporation cég: New-York. A bejelentés napja 1922. évi május hó 31-ike. A jelen találmány üreges testekre, különösen hordókra, vödrökre, kádakra vonatkozik, bár a találmány szerinti csőszerű üreges testek méreteik megfelelő 5 megválasztásával igen különböző más célokra is szolgálhatnak. A találmány szerinti hordó alakú üreges testek két egyesített részből állanak, melyek átmérője ellentétes értelemben 10 csökken és mindegyik rész szalagnak axiális értelemben emelkedő menetekben való felcsévélése útján alakul. A két csökkenő átmérőjű rész összeköttetése előnyösen ugyanazon szalag további meneteinek 15 felcsévélése útján érhető el, melyek egymást fedve vannak a kúpszerű részek szomszédos, legnagyobb átmérőjű szakaszaira alkalmazva, hogy a hordó, vagy más hasonló üreges test középső szaka-20 szát alkossák. A kúpszerű részek előállítására felhasznált szalagok úgy is állíthatók elő, hogy egyetlen szalagot ketté hasítunk és hosszirányban teljesen ketté vágunk, két tel 25 jesen azonos szalaggá, míg azokat a további meneteket, melyek a kúpszerű részt összekötik és melyek tehát az üreges test középső szakaszát alkotják, előnyösen ugyanazon szalag meghosszabbításából ké-30 pezzük ki, melyet sajátmagára tekercselünk anélkül, hogy azt elhasítanók és hosszirányban kettő vágnók. Az üreges testek széleinek szilárdabbá tételére és hogy megfelelő elrendezés út-35 ján fenekek, illetőleg szilárdító alkotórészek legyenek alkalmazhatók és rögzíthetők, a két kúpszerű rész legkisebb átmérőjű szakaszán a szalagot úgy csévéljük fel, hogy a menetek pontosan egymásra essenek, miáltal az üreges test szó- 40 leinél gyűrűalakú merevítő rész keletkezik. A csatolt rajzok a találmány példaképem foganatosítási alakjait tüntetik fel és pedig az 45 1. ábra a hordó nézete. A 2. ábra annak hosszmetszete. A 3. ábra másféle alakú hordót tüntet fel, mely azt mutatja, hogy milyen eredménynyel jár, ha a menetek emelkedését axiális 50 irányban a kúpszerű részek készítésénél változtatjuk. A 4. ábra csőszerű tárgyat tüntet fel, melyet bútoroknál vagy hasonló célra lehet felhasználni. Az 55 5. ábra olyan tartályt tüntet fel, mely csekély súlyú folyadék esetében való használatra alkalmas. A 6. ábra a hordó vagy másefféle tárgy egyik szélének metszete, mely a különféle, 60 egymást követő menetek viszonylagos helyzetét tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett hordó esetében az (1) karima- vagy szélrészek úgy készülnek, hogy a szalag bizonyos számú 65 menetét pontosan egymásra alkalmazzuk. A szalagot előnyösen úgy állítjuk elő, hogy egyetlen szalagot hosszában széthasítunk és ketté vágunk, hogy így két szalag keletkezzen és azután az így elő- 70 állított szalagot megfelelő orsókra felcsévéljük, mint az fentemlített szabadalmi leírásban ki van fejtve. A tárgy teste / vagy főrésze két (2) kúpszerű részből áll, tehát átmérője először növekszik, majd 75