86966. lajstromszámú szabadalom • Sajtolható fém ágyazási célokra
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86966. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Sajtolható fém ágyazási célokra. Heddernheimer Kupferwerk und Süddeutsche Kabelwerke A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1923. évi november hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi december hó 1-je. Sajtolt munkadaraboknak erre alkalmas sárgarézötvözetből való előállítása már ismeretes. Míg azelőtt minden egyes darabot külön kellett beformázni és ön-5 leni, addig ma már több ezer darabot lehet egy és ugyanazon acélforma segélyével előállítani. Ezen gyártási mód előnye tehát nyilvánvaló. A sajtolt munkadarab mentes minden hibától és a gyártásánál 10 alkalmazott nagy pontosság folytán csak igen kevés utánmunkálást igényel, míg ellenben az öntvény sok hátránnyal jár, mint pl. a pontatlanság, csekélyebb szilárdság, sok selejt, stb. 15 A jelen találmány tárgya eljárás csapágyaknak a sajtolási módszerrel való gyártására. Eddig ilyen módon csapágyakat és csapágycsészéket nem lehetett előállítani, mert az ismert sajtolható ötvöze-20 téknél hiányzott az alapvető előfeltétel, a esuszamlósság. A kívánt csúszási sajátságok elérésére egy lágyabb alapanyagban egy vegyületből, vagy elegykristályokból álló keményebb zárványoknak kell be-25 ágyazva lenniök. A jelen találmány értelmében megállapítottuk, hogy bizonyos adalékok révén olyan sajtolható sárgarézötvözetek létesíthetők, melyek a fentneve zett szerkezettel bírnak s ennek folytán a 30 csapágyfémeknél kívánatos összes sajátságokkal rendelkeznek. Bebizonyult különösen, hogy a siliciurn lényeges alkatrésze azon kemény vegyületeknek vagy elegykristályoknak, meilyek a sajtolt sárgare-35 zet csapágyfémre alkalmassá teszik. Siliciumnak a sárgarézhez való adagolása magában véve már ismeretes, de az irodalomból általában az tűnik ki, hogy a silicium a sárgaréz sajátságait rosszabbítja, holott a jelen eljárásnál a járulé- 40 kos fémadalékok a silicium ezen hátrányos sajátságait nemcsak teljesen megszüntetik, de a csúszási sajátságok meglepő előidézésétől eltekintve, a mechanikus sajátságokat is megjavítják. A Í5 sárgaréz-alapanyagban a kemény vegyületeknek vagy elegykristálvoknak létesítésére különösen alkalmas további anyagok gyanánt a mangán és a vas ismertettek fel. Magukban véve ezen adalékok is 50 ismeretesek voltak sárgarézötvözeteknél. A jelen találmánynál azonban az utóbb említett fémek egyikének és a siliciumnak egyidejű jelenléte lényeges, mert esali ezen anyagok egyidejű jelenléte ese- 55 tén létesülnek a sárgaréz-alapanyagban olyan kemény vegyületek vagy elegykristályok, melyek révén a sárgaréz csapágyazásra alkalmas ötvözetté válik. A sajtolt sárgarézben az említett ke- 60 rnény vegyületeknek vagy elegykristályoknak létesítésétől eltekintve, a találmány tárgyánál lényeges az is, hogy a rézből, ólomból és cinkből álló alapanyag keményebb és egységesebb szerkezetű le- 65 gyen. Ecélból különösen alumínium adagolása bizonyul ajánlatosnak. Példa: 58% réz, 36—37% cink, 0.6—1.5% silicium, 2—2.5% mangán, 1.5—2% alumínium összetétellel bíró ötvözet csapággyá 70 sajtolva, mm2 -ként 65—70 kg szilárdsággal és 12—15% nyujthatósággal bír. Négyzetmilliméterenkénti 50 kg terhelésig és másodpercenkénti 2.7 m csúszási sebességig az új ötvözet a csuszamlási sajátsa- 75 gok tekintetében a legjobb foszforbronzot
