86958. lajstromszámú szabadalom • Szalagos hajtószerkezet különösen nagy áttételek és nagy kerületi sebességek számára
elrendezések azonban oly nagy szerkezeti nehézségekkel jártak, hogy azok a gyakorlatban nem tudtak meghonosulni, különösen, hogy ezek a nehézségek a szalag futósebességének fokozásánál még súlyosabbakká váltak. Nagy sebességeknél, pl. másodpercenkénti 35 m. sebességeknél tehát a röperő egyensúlyozására eddig javaslatba hozott eszközök felmondják a szolgálatot. Ennélfogva a szalagban azok a feszítő erők, melyek a szalagnak a koronghoz való szorításához szükségesek, oly naggyá válnak, vagyis az előbb említett egyenlet jobb oldalának második és harmadik összeadó tagja oly nagy lesz, hogy a szalag a tulajdonképpeni erőátvitelben már nem is vehet részt. Ez még fokozott mértékben következik be, ha a hajtószerkezetnek áttételi viszonyai nagyok, mivel ekkor a szalagra ható hajlítási igénybevételek igen nagyok, amit még súlyosbít az a körülmény, hogy a hajlítási irány folyton változik. E hátrány beszüntetésére javaslatba hozták az erőátvitelre szolgáló szalagoknak rostos anyagból való készítését. Ily szalagok úgy készültek, hogy a teljesen nyitott rostok a húzás irányában feküdjenek vagy pedig a rostokat zsinegszerűen összesodorták. Készítettek továbbá oly szalagokat, melyek több egymás fölé helyezett szövetrétegből álltak. Ezek a szalagok azonban mindeddig oly rostos anyagokból készültek, melyek vagy túlnagy fajsúllyal, vagy pedig túlkicsi hajlékonysággal és rugalmassággal bírtak ahhoz, hogy nagy erőknek nagy sebességekkel és nagy áttételi viszonynál való átvitelére alkalmasak legyenek. Nyitott rostok alkalmazása esetén ez utóbbiakat valamely kötőszer segélyével, előnyösen gumioldattal ragasztották össze, de az ily kötőszerek a folyton változó hajlítási igénybevétel és a szalaganyag különböző hajlékonysága és rugalmassági kiterjeszkedése, továbbá ezen anyagok különböző hőkiterjeszkedése folytán csakhamar leválnak, miért is ily szalagok a gyakorlatban nem váltak be. Pamutból, lenből, teveszőrből stb. készült szalagok azzal a hátránnyal bírnak, hogy a rostok nem elég hosszúak, ami egyrészt a húzási szilárdságra hat károsan, másrészt nagy sebességeknél a szalagnak gyors kopását okozza, amennyiben a rövid rostok a folyton változó hajlítási irány következtében gyorsan gyengíttetnek és a fellépő nagy légellenállások folytán a kiálló rövid rostok kiszakíttatnak, miáltal a szalag szövedéke megritkul. Acélszalagok pedig, melyek nagy fajlagos 60 húzási szilárdsággal bírnak, annyiban hátrányosak, hogy a korongokon való futásnál nagy hajlítási igénybevételt szenvednek, továbbá túlnagy ifajsúilyal bírnak és következésképpen nagy sebességeknél 65 még a röperő által is igen jelentékenyen vétetnek igénybe. Javaslatba hoztak továbbá már oly hajtó szalagokat is, melyek a bőrből, gumiból, balatából, pamutból, kenderből, teveszőrből stb. készült szíjak- 70 nak és szalagoknak és az acélszalagoknak és drótköteleknek előnyeit egyesítik magukban. Az ily szalagok fémsodronyokból és rostos anyagból akként készülnek, hogy több vékony sodrony vékony kötéllé van 75 összesodorva és ezek a vékony kötelek rostos betéttel szalaggá vannak szőve. De az ily szalagok sem alkalmasak nagy erőknek nagy sebességgel nagy áttétel mellett való átvitelére, mivel fajsúlyuk 80 túlnagy. Hogy már most bizonyos szalagszélesség mellett oly szalagos hajtó szerkezetekkel, melyek legalább is egy, korongokon futó végnélküli szalaggal bírnak, lehetőleg 85 nagy erőket nagy sebességgel vihessünk át, a találmány szerint a szalag oly anyagból készül, melynél a kg/mm2 -ben kifejezett húzási szilárdságnak viszonya a fajsúlyhoz (vízhez viszonyítva, tehát kg/dm3 - 90 ben kifejezve) a törésnél legalább is 30 és mely nagy húzási szilárdsággal, nagyfokú rugalmassággal és legalább is 80 cm. technikai rosthosszal bír. Az ily anyagból készült szalaggal, mely nagy sebességeknél 95 is csak csekély hajlítási és röperő igénybevételnek és csak jelentéktelen szétrostosodásnak van kitéve, a szalagszélesség egységeként inagy erőket vihetünk át. Ily szailaganyag gyanánt elsősorban selyem 100 jön tekintetbe, mely igen rugalmas és hajlékony és azonkívül gyakorlatilag véve végtelen hosszúságú rostokkal bír, úgy hogy nagy sebességeknél és nagy áttételeknél is még könnyen simulhat hozzá a 105 kisebb koronghoz és nem bomlik rostokra. Az ily szalag még nagy sebességeknél is úgyszólván semmiféle hajlítási igénybevételnek nincs kitéve és anyagának csekély fajsúlya folytán az előzőkben emlí- 110 tett egyenletnek harmadik összegezósi tagja, nagy sebességeknél is, az első taghoz viszonyítva kis értéket vesz fel, miáltal a szalagnak a körülfogó erő általi erős igénybevétele megengethető. Kísérle- 115 tek azt mutatták, hogy egy végnélküli selyemszalaggal a szalagmetszet minden cm2 után közel 100 lóerő vihető át.
