86933. lajstromszámú szabadalom • Vezérműves lapát-, illetve vitorlarendszer vízierőgépek, szélmótórok, vízi és légi járművek részére

— 2 — nincsenek akadályozva abban, hogy a (73) reguláitor hatása alatt külön el is térje­nek. Mint a 4. ábrából látható, a (73) re­gulátorhoz ugyanis az (54) főtengelyt kö-5 riilfogó (74) hüvely csatlakozik, mely hü­vely felső végén lévő (75, 76) ékek, —me­lyek a (68) forgó zsámolyról lenyúló (77, 78) síneken nyernek vezetést, — a (61) kúpkerékhez csatlakozó hüvely (79) csa-10 varos vájataiba nyúlnak, miáltal a regu­látor közvetlenül elforgathatja a (75. 76) ékek sülyesztése vagy emelése által a fix (61) kúpkereket s ezzel az (59, 60, 62, 63, 64, 65) kúpkerekek és a (66, 67) összekötő ten-15 gelyek segítségével az (52, 53) vitorlákat. A (80) karon elhelyezett, ide-odatolható (81) ellensúly a (74) hüvely ellensúlyozá­sára szolgál, ugyancsak ezzel az ellen­súllyal állíthiaitó be a motor bizonyos for-20 d ulati számra, mert ha a súlyt a (80) kai­végpontja felé húzzuk, ez a (73) regulátor golyóit jobban megterheli s csak nagyobb fordulatszámnál képes a szabályozó vitor­lákat kedvezőtlenebbre állítani. A 4. ábra 35 szerint a széhnotor álló helyzetben van ábrázolva, a vitorlák ugyanis holtponti állapotban vannak. Ha a (82) zsineget, melyhez az ellensúllyal terhelt (80) kar van kötve, megoldjuk, a centrifugális sza-30 bályozó golyói a (8(ía) tekercsrugó és az emeltyűn lévő sú>y hatása alatt a tengely közelébe húzódnak, miáltal a regulátor csuklós karjai a főtengely irányában széj­jelfeszíttetnek és a (74) hüvelyt, melynek :85 felső végén az elfordító szerkezet van, fel­tolják. Az eredmény az, hogy a (61) kúp­kerék negyedkörnyi elfordulása után a vitorlák hatásra a legalkalmasabb hely­zetbe jutnak. A motor azonnal megindul 40 a fokozódó sebesség kö'Vetkeztébe'n a (73) regulátorgolyók mindinkább távolodnak a főtengely közeléből és törekednek az éiőbbi, kikötött helyzetbe jutni, de ezt el nein érhetik, mert minél jobban távolod­•45 fiak" a főtengelytől, annál kedvezőtle­nebbre változtatják a vitorlák helyzetét és ezzel csökken a fordulatszám, csökken a centrifugális erő, de ebben a pillanatban ismét javul a vitorlák helyzete is s így a 50 legszűkebb határok között működik a sza­bályozó. Megállításkor a (81) súlyt s ezzel az (52, 53) vitorlákat a rajzban feltünte­tett holtponti helyzetbe hozzuk. Az 5. ábra vázlatosan bemutatja a kor­.55 mányiapát felső szárának csapágyazása felett kinyúló (54) főtengely végének mere­vítő szerkezetét. A főtengelyvéget e cél­ból felül még egy (83) golyós csapágy veszi körül, mely a (84, 85, 86, 87) feszítő­művel van a (88, 89) rácsos szerkezethez, 60 illetve a (90, 91) pontokban a földhöz le­horgonyozva. Az (54) főtengely alsó végé­ről az energia ismert módon levehető. E részlet tehát a rajzban nincs külön fel­tüntetve. 65 Szabadalmi igények: 1. Vezérműves lapát-, illetve vitorlarend­szer két vagy több vitorlával, jelle­mezve a vitorlák tengelyét a főtengely­•lyel összekötő és az utóbbihoz rögzíteU 70 karok, a vitorlák tengelyére rögzített homlok- vagy kúpkerekek, a forgó vi­torla főtengelyére helyezett, félannyi fogszámú, álló homlok- vagy kúpkerék és a forgó vitorla tengelyére helyezeti 75 kerekek ós a főtengelyre helyezett ke­rék között elrendezett bolygókerekek, avagy pedig ezeket helyettesítő kúp­kerekek és a kúpkerekeket összekötő tengely által. 80 2. Az 1. pont szerinti vezérműves lapát-, illetve vitorlerendszernek egy kiviteli alakja vízierőműként való alkalmazás­ban, jellemezve két, egyenként 2, 3 vagy több lapáttal bíró vezérműves vitorla- 85 rendszernek szimmetrikus elrendezése által, melyek főtengelye alul golyós csapágyazást nyer, felüli pedig kúpke­rekek útján hajtótengelyhez csatla­kozik. 90 3. Az 1. pont szerinti vezérműves lapát, illetve vitorlarendszernek szélmotor­ként való alkalmazása, mely alkalma­zásban a főtengely körül centrifugál regulátor és ehhez csatlakozó, a főten- 95 gelyt körülfogó hüvely nyer elrende­zést, mely hüvely felső végből az álló kerékhez csatlakozó hüvely csavarme­netes vájataiba ékek nyúlnak. 4. Az 1. pont szerinti vezérműves lapát-, ioo illetve vitorlarendszernek a 3. pont szerinti foganatosítási alakja, jelle­mezve a kormánylapáthoz csatlakozó és az álló kereket körülvevő forgó zsá­molyból kinyúló sínek által, melyek a io5 főtengelyt körülfogó hüvely felső végé­nek ékvezetékeibe nyúló ékek vezetékei. 5. Az 1. pont szerinti vezérműves lapát-, illetve vitorlarendszer alkalmazása vízi vagy légi járművek meghajtó no szerkezeteként függőleges vagy víz­szintes tengelyelrendezéssel. 6. Az 1. pont szerinti vezérműves vitorla,

Next

/
Oldalképek
Tartalom