86897. lajstromszámú szabadalom • Fali tömbtégla
Megjelent 1931. évi mája s li ó 383 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 86897. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Fali tömbtégla. Gál Ármin gyárigazgató Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1921. évi december hó 22 ike. A betontömböknek tudvalevőleg az az előnyük van, hogy a falak építését nagyban meggyorsítják, továbbá, hogy nyersen olyan homlokzatot adnak, amely tagolá-5 sában hasonlít a kőfalakhoz. Hátrányuk azonban, hogy súlyuk kezelhetőségük rovására nehéz, továbbá, hogy a mi éghajlatunk alatt hideg tapintásúak, sőt nedvesek maradnak. Jelen találmánynak az 10 a célja, hogy a betontömbök előnyeit azok hátrányai nélkül átvigye az agyagból égetett téglákra. Evégből korántsem elegendő azonban, hogy a közönséges falitéglával, vagyis az 15 agyagtéglával közvetlenül utánozzuk a betontömbök alakját. Az agyagtégla sima határfalai u. i. munkaközben nem jól tartják a pépszerű habarcsot s az ilyen téglák méreteinek eddig épen az a feltétel sza-20 bott határt, hogy a habarcs le ne csúszszék, miközben a kőműves a kezében tartott téglának sima lapjára keni a habarcsot. Minthogy pedig a tömbalak előnyei különösen akkor érvényesülnek, ha a tömb 25 legalább is 6—8 közönséges falitégla össznagyságára terjed ki, amikor tehát a habarcsolandó felületek is arányosan a habarcsesúszás veszélyétől mentes méreten túlra növekednek meg, fali tömbtéglák 30 előállításánál jelen találmány szerint úgy járunk el, hogy a fali tömbtéglának hosszirányú sarkait sík szegélyekből alkotjuk, a szegélyek közé közbeeső határlaprészeket pedig hosszirányú barázdákkal re-85 cézzük. Az ép sarkok magukban is elegendők ahhoz, hogy falrakás alkalmával megkönnyítsék az összeillesztés munkáját, a közbeeső felületek recézése pedig elhárítja 40 azt a veszélyt, hogy a habarcs a gyakorlatilag előfordulható legnagyobb határlapnagyságok és habarcsmennyiségek mellett is lecsússzék a tömbről. A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebb- 45 ről, amelyek a találmány szerint előállított tömbtéglák kiviteli példáit tüntetik fel. 1. ábra egy tömbtégla keresztmetszete. 2. ábra egy tömbtéglafal kisebb léptékű 50 homlokzati nézete. Az agyagból égetett, vagy műkőanyagból készített (1) tömbtéglában (2) üregek vannak, amiket belül a (3) vízszintes és (4) függélyes bordák határolnak. A tömb- 55 téglának hosszirányú (5) sarkai teltek, simák, a közbeeső felületek pedig hullámvonalszerű (6) szelvényvonallal bírnak. A hullámvonalszerű szelvényvonal (7) hullámcsúcsszerű részei az 1. ábra alsó, 60 felső és bal határvonalán beleesnek az (5) sarokszegélyek síkjába, az 1. ábra jobb határvonala szerint azonban a szakgatott vonallal jelölt síkon belülre esnek. A hullámvonalak elhelyezési mélységével sza- 65 bályozhatjuk az illesztőfelületek habarcsszükségletét. Amint az 1. ábra bal határvonalán látható, a szelvény hullámvonalának (8) hullámvölgyszerű barázdái fecskefarkszelvé- 70 nyűek. Ezekbe a habarcs mintegy becsapolódik. Amint a 2. ábrából látható, a recézett tömbfelületek nyers állapotban a kövekére emlékeztető módon tagolják a homlokza- 75 tot, vakolat alatt pedig nádfonatszerűen tartják a vakolatot. Az 1. ábrabeli tömbtégla határvonalai a rajzon csupán demonstrálás végett váltó-
