86891. lajstromszámú szabadalom • Mozgóképvetítőkészülék
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86891. SZÁM. — IX'h. OSZTÁLY. Mozgóképvetítőkészülék. Fábry Jenő vegyész Budapest. A bejelentés napja 1923. évi március hó 24-ike. Az általánosan használt vetítőkészülékek működésének alapelve az, hogy a filmszalagra felvett sorozatos képeket egy mozgatószerkezet sorjában a vetítőobjek-5 tív elé állítja. A pillanatnyi vetítés után a fény elzáródik, mialatt a filmszalag egy képhosszúsággal továbbugrik és a vetítés újra ismétlődik. Ezen rendszernek két nagy hátránya van. A folyton ismétlődő 10 elsötétülések miatt a kép vibrál, a szemet és a hatást is rontja, a gyorsabb vetítésnek pedig sok akadálya van. A másik nagyobb hátrány, hogy az állandó gyors rángatás következtében a filmszalag rom-15 lik és szakadozik, hamar használhatatlanná válva. A találmánybeli készülék működése a vibrálást teljesen megszünteti, az egyes képek között nem állanak be elsötétülé-20 sek, hanem a kép mozgásai teljesen egybeolvadva következnek egymás után. A filmszalag rángatás nélkül egyenletesen halad át a készüléken és így élettartama, használhatósága úgyszólván határtalan 25 bármilyen gyors vetítés mellett is. Működésének lényege azon alapszik, hogy egy egyforma lencsékből álló koszorú, forgása közben a mellette érintőlegesen elhaladó filmszalagnak 2—3 képét 30 állandóan ugyanazon helyre vetíti, tehát a képek megszakítás nélkül váltják fel egymást, anélkül, hogy a haladó filmszalag meg-megállítása szükséges lenne. A rajzon a készülék vázlatos kiviteli 35 alakját ábrázolva. Fig. 1. alatt a felállított készüléknek függőleges metszete, Fig. 2. alatt ugyannak vízszintes keresztmetszete látható. A rajzban a mellékes alkatrészek el vannak hagyva, mivel 40 azok nem tartoznak a találmányhoz. A készülék áll egy (A) korongból, mely alacsony hengerhez hasonlóan előrehajlí tott peremén (C) fogakkal bír. A fogak két párhuzamos sorban elhelyezve, a film 15 kétoldali perforációjának felelnek meg. A fogazott perem, melyen a filmet (Bl) és (B2) fogaskerekek vezetik, minden 4 fog között a film képeinek megfelelően át van törve, forgásközben a film egyes képei a 50 perem áttörései fölé kerülnek. Minden egyes áttörés alatt ugyanolyan távolságban egy-egy (L) lencse van megerősítve, körülbelül 30—35 darab koszorúalakban elhelyezve. Ezek mind teljesen egyformák 55 és az (A) kerékkel együtt forogva annak középpontján túl adnak képet. (Bl, B2) fogaskerekek közt van (K) condensor, melynek harmadik lencséje oly görbületű, hogy a fényforrás sugarai az (A) kerek 60 középpontja felé összetartókká váljanak. A fényforrásból kiinduló (S) sugár (K) condensoron át (F) filmre esik. A condensor közepéhez eső 2—3 filmképen és a hozzátartozó lencséken át folytatja útját. 65 Azonban a keletkező 2—3 képet, melyek folyton cserélődnek is, egy képpé kell egyesítenünk, mindig ugyanarra a helyre, hogy a szilárdan álló vetítőobjektív felfoghassa őket. E célnak elérésére szolgál, 70 az ábrán látható helyzetben szilárdan megerősített, a condensor tengelyében álló, (H) összetett hengerlencse, melynek görbületi sugarai és üveganyaga úgy van megválasztva, hogy a nagyobb szög alatt 75 ráeső sugárnyalábot jobban megtörve, a
