86883. lajstromszámú szabadalom • Synchrongép
— 309 — cselest mutat, az (a) fázis tekercselése felérnek oly módosított elrendezése mellett, hogy ezen fázis minden egyes ága csupán két horony alsó és felső rúdját foglalja el. 5 Az ilymódon elrendezett tekercselésnél a rudakat jelölő körökön kívül rajzolt keresztekből ós pontokból kitűnik, hogy a réz 2 /a része szolgál egyenáramú gerjesztési célokra, ámbár a tekeresosztás csu-10 pán 50%-ta a szekundármező osztásának. A tekercselés ezen fajtájának főhátránya nyilván a ki nem agyensúlyozottságihan rejlik, mely az (a) fázis tekercsei alakjának ós hosszának különbségeiből adódik 15 ki, minek következtében a gerjesztett helyi áriamok áriamkörei szintén szabálytalanok. Az említett hátrányok közül az első a tekercsek más elrendezésével küszöbölhető ki, ahogy ez a 6. ábrában jelezve 20 van. Ezen ábra szerint a tekercsek felső és alsó sorokban vannak elrendezve, ahol is az összeköttetések azonosak az 5. ábra szerintivel és az eredő hatása is ugyanaz, vagyis a (3) és (4), illetve a (9) és (10) 25 hornyokban fekvő rudak áramai egyenáramú gerjesztése tekintetében megsemmisítik egymást. A stator rezének 2 /3 -a alkalmas egyenáramú gerjesztés céljaira. A 7. ábra az 1. ábrához hasonló teker-30 cselést tüntet fel, ahol is a tekercsek úgy vannak elrendezve, hogy minden egyes fázisban két párhuzamos pálya keletkezik, az áramszolgáltató kapcsok és a neutrális pontok között. A 8. ábrában feltüntetett 35 kapcsolási séma teszi ezt világossá, ha azt a 2. ábrával összehasonlítjuk. A rudakat ábrázoló körökben és körökön kívül fekvő keresztek és pontokból kitűnik, hogy a váltakozó és a gerjesztési egyenáramok 40 ['olyasa ugyanaz a 7. ábrában, mint az 1. ábrában. De a helyi áramok folyása teljesen különböző ebben az esetben. A szekundár rotormező által az egyes fázisok statortekerespárjaiban gerjesztett feszült-45 ségek négyzetes arányban nőnek ós így az ezen feszültségek eredője által létesített áramok keringhetnek az egyes fázisok zárt áramköreiben. Ezek a helyi áramok sinusgörbe szerint oszolhatnak el, ahol is 50 váltakozó hornyok áramai egymást megsemmisítik. Ezek tehát igen hatályosak lesznek a gépnek synchronizmusba való hozatalánál és a synchronizmus fenntartására. A gerjesztett helyi áramok, 55 melyek az egyenáramú csatlakozásokon, a semleges pontokon és a megfelelő fázisokon folynak át, szintén sinus-szerűen oszolhatnak el, de ezek nem semmisítik meg egymást egy horonyban sem úgy, hogy fojtó hatásuk nagyobb, mint az, © amelyet az egyes fázisok helyi áramköreiben keringő áramok létesítenek. Az egyes fázisok között is vannak helyi áramkörök és az áramok ezekben az áramkörökben ugyanolyan hatásosak, mint azelőtt; de 6 noha az áramok ezen áramkörök sorozatának mindegyikében külön-külön megfelelő fojtást eredményeznének a synchronizmus fenntartására, az egymás fölé superponált áramok nem szolgáltatnak kielé- 7 gítő eredményt. A hatás az, hogy az áramok az egyik áramkörből a másikba lenghetnek vagy egyébként változhatnak és ingajelenség léphet fel. Ez csak akkor észlelhető, ha a mágneses mező (fluxus) 71 sűrűsége a vasban nagy, úgy hogy harmonikusok keletkezhetnek. Ezen megiramodás meggátlására az áramot az áramkörök egyikében nagy mértékben csökkenthetjük, vagy meg is szüntethetjük, 81 pl. úgy, hogy (19) reaktanciát vagy ellentállást kapcsolunk be az egyenáramú gerjesztési áramkörbe, ahogy ezt a 8. ábra mutatja. Megjegyzendő, hogy minden egyes fázis 8; egyes szakasza tekercseinek bekapcsolási módja, melynél két párhuzamos pálya keletkezik, másfajta tekercseléseknél is alkalmazható, nem csupán az 1., hanem pl. a 6. ábra szerinti tekercselésnél is. 91 A 9. ábra oly tekercselést mutat, melynél a tekeregek úgy vannak kapcsolva, hogy minden egyes fázis minden egyes szakaszában két párhuzamos pálya keletkezik, éppen úgy, rnint a 7. és 8. ábrában, de a 91 tekercsosztás (33)Vs%-kal van növelve úgy, hogy a réz 2 /3 része hatályos gerjesztési célokra. Ebben az esetben a semleges pontokon át keringő helyi áramok és az egyenáramú áramkör sinus-szerűen oszol- n nak el, de a megfelelő fázisnak helyi áramkörén át folyó áramok igen egyenlőtlenül vannak elosztva. Valószínű, hogy ilyfajta tekercselésnél nem kellene inga jelenségtől tartani és teljesen fölösleges volna reak- i< tanciának vagy (19) ellentállásnak beiktatása, mint a 8. ábrában. Ennek a tekercselésnek azonkívül az az előnye, hogy az (x) és (y) semleges pontok szükség esetén rövidre zárhatók úgy, hogy a gép indukciós ^ motor gyanánt futna, pl. ha az egyenáramú gerjesztés felmondja a szolgálatot. Ez akkor is megtörténhet, ha a kommutátornak kefekapcsolóval vagy efélével való fölszereléséről gondoskodunk, mint- 1; hogy a gerjesztőgép teljesen elszigetelhető, ha a semleges pontok rövidre vannak zárva.
