86881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyékony propan és butan előállítására gázkeverékekből

— 4 — igazolták, hogy ha az arány jelentéke­nyen a fentmegadott felső határ fölé emel­kedik, akkor a feldolgozott gáz térfogat­egységére a protannak és butannak ki-6 sebb kihozatalát érjük el. Ha azonban az arány a íentjelzett alsó határon alul ki­sebbíttetik, úgy a kihozatal egyáltalában nem, vagy nem lényegesen csökken, mind­azonáltal gyakorlati szempontból nem kí-10 vánatos az említett határon alul dol­gozni. A propán és bután kihozatala nagy határok között arányos a kezelt gáz nyo­másával, mert kívánatos a gáznyomást 15 olyan magasan tartani, amennyire ezt az üzemi elvét elek csak megengedik. A nyo­más 205 kg-ra vagy még annál is maga­sabbra emelkedhetik, másrészt azonban jó eredmény már két atmospháranyomás-20 nál is elérhető volt. Az oldószer hőmérsékletének az abszor­beálótartányokban természetesen a pro­pán és bután kritikus hőmérsékleténél kisebbnek kell lennie és épúgy az oldó-25 szerben lévő a paraffin megdermedési hő­mérsékletének is alatta kellene maradnia. 4° és 18° C. közötti hőmérséklet a legelő­nyösebb. A (17) és (18) desztillálókészülékekben 30 fenntartott hőmérséklet némely tekintet­ben a kezelendő gáz mineműségétől függ. Ha a gáz száraz, tehát nem tartalmaz naphtáit, akkor a desztillálókészülékek­ben a hőmérséklet jelentékenyen nagyobb 35 lehet, mint a,mennyi az abszorbeált pro­pán és bútian elgázosításához szükséges. Másrészt azonban, ha nedves, naphaitar­talniú gázt dolgozunk fel, akkor a desztil­lálókészülékek hőmérséklete a leigköny-40 nyebb iiiaph a taa lkat rész kritikus hőmér­séklete alatt, és azon hőmérsiék alatt kell hogy maradjon, amelynél ezen alkatrész a desztillálókéíszülékben uralkodó nyomás­nál gázneművé válik. Kitűnt, hogy a lag-45 jobb eredményt érünk el, ha a deisatilláló­kászülékeket 24° és 43° C. között tartjuk üzemiben. A desztillálókészülékekben a nyomás előnyösen ugyanolyan, mint az abszor-50 beálókészülékekben. Ha nedves gázt keve­rünk, akkor igen kivánatos, hoigy a desz­tillálókészülékekben a nyomás, — mint fentebb jeleztük — fentartassék. Ha ugyanis a nyomás a desztillálökésizülékek-55 ben jelentékenyen kisebb lenne, mint az abszorbeál ákészülékekben, úgy az abszor­beált naphfca egy része a desztillációs készülékben elgázosíttatik, aimi termlésziet­szerűletg nem kivánatos. Ha azonban szá­raz gázt dolgosunk fel, úgy minden káros ( következmény nélkül tetemes nyoimás­csökenés állhat elő a desztillálókészülék­ben. A propán- és butangőzöknek egye­sülten történő kondenzálásia a desztilláló­készülékeknek nyomása aliatt mehet ( végi>e, célszerű azonban kompresszor se­gélyével (21) (53) a ím. nyomást létre hozni. Ha a propanit és butant szétvá­lasztva akarjuk megkapni, akkor a keve­réket alábbiakban leírandó módon Irak- ' tiónált deszti Hálásnak vetjük alá. Némely célra igen kívántatos, hogy a propánt és butant egymástól elválasztva nyerjük. Bejelentő ez irányban megálla­pította, hogy a bután és propán egyszerű keverékéből megfelelő kezeléssel, amint azt a. (17) és (18) desztillálókészülékeikből vagy bármiely más forrásból kapjuk, ha megfelelő kezelésnek vetjük alá, iparszerű szétválasztás útján kereskedelmi célokra É tiszta butant és propánt kaphatunk. A megejtett kísérletek folyamán felta­láló liláiba igyekezett ezen két alkatirészt a földgázból kiválasztani, amennyiben a gázt közvetlenül normális frakcionált f kcndenizáláisnak vetette alá. Ez úgy ment végbe, hogy a nyomást fokozatosan nö­velte, úgy hogy az egyiík alkatrész a mlá­sik után kondemzáltassiék, amikor egy­másután éretett el a különböző alkatré- c szeik eseppfolyárítási pontja. Eddig még véglegesen meg nem állapított okokból a propán és bután ily módon egymástól el­válaszilva nem nyerhető. A propán és bután gázalakú keverékét, c amely a desztillálókészülékekből a (34) esőbe áramlik, ha kíváníatos, a további, az alkatrészek szétválasztását céllzó kezelés előtt alávethetjük alíkalmias oldószer se­gélyével való filtrálásnák, hogy abból az \ eredeti gáz a közönséges folyékony anya­gainak, t. i. a naphtániaik vagy giazolint­naík minden nyomát eltávolíthiasisuk. E szűréshez oldószerül legalkalmasabb a ke­reskededemben „Niapszesz" (Sun spiritus) \ néven ismert folyadék, t. i. a plarafinsoro­aat egy cseppfolyós szénliyrogénje, mely­nek fajsiulja 16° C-on kbl. 33.7° Beiaumé. E szűrést célszerűen normális léigkörnyo­máisi és hőmérsékleti viszonycik miell'eltt 1 bájtjuk végre. Ha azonban kíváníatos, oly nyomás alatt is történhet, amely maga­sabb az atmoszferikus nyoináisinál, de ter­mléteizietesen alacsonyabb, mint a buitan elgőzösítési nyomásánál. A kezelendő gáz- l alakú anyag elosztása, hogy az finoman

Next

/
Oldalképek
Tartalom