86855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szines mozgófényképekhez való negatívanyag előállítására

Megjelent 1931. évi május lió 212-én. MAGYAR KIRÁLYI JerUL SZABADALMI BIROSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86855. SZÁM. — IX/t. OSZTÁLY. Eljárás színes mozgófényképekhez való negativanyag előállítására. Wolf Emil műfestő Berlin. A bejelentés napja 1921. évi április hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi julius hó 13-ika. A háromszínű fényképészeti eljáráshoz szükséges negatív anyagot eddig úgy ál­lítottuk elő. hogy az alapanyagra egy lehetőleg minden alapszín iránt érzékeny 5 réteget raktak, a felvételnél azután a nem kívánt színeket fényszűrőkkel el­nyelették. A jelen eljárásnál az újítás abban áll, liogy az alapanyagra sem sok szín iránt, 0 sem egyetlen egy szín iránt érzékeny réte­get nem rakunk fel, hanem, liogy az alap­anyagra több egy-egy szín iránt érzé­keny réteget egymásután váltakozva tet­szőleges elrendezésben rakunk fel, úgy 5 liogy a kívánt színekre való elválasztás fényszűrő alkalmazása nélkül is lehetsé­ges, minthogy a nem kívánt látható és láthatatlan sugarak hatástalanul marad­nak. Az egyes rétegeknek egy szín iránt 3 való érzékenységét azáltal érjük el, hogy az illető érzékenységet okozó anyagon pl. piros színhez dicyaninen, zöld színhez erytrosinen felül még védőhatást okozó festékanyagot adunk az emulzióhoz, ami 5 a kék sugarakat elnyeli, így pl. „K" fényszűrőt. Ilyen hozzáadott anyagok ré­vén az egyes részemulziók különböző ér­zékenységét úgy egyenlíthetjük ki, hogy érzékenység tekintetében nem marad kü­) lönbség. Ez eljárás előnye abban áll, hogy szűrő nélkül az exponálás rövidebb lesz, to­vábbá, hogy forgó szűrő által könnyen létrehozott homályosság nem lehetséges. > A rétegek ilyen elrendezése még azzal az előnnyel is jár, hogy mind a három rész negatív ugyanazon anyagra van fel­rakva. A gyakorlatban kitűnt, hogy a színek következő sora piros, zöld, kék mozgó- 40 fényképiilmekhez a legjobban bevált, amiből azonban nem következik az, hogy más sor is nem szolgáltatja ugyanazt az eredményt. Színes fényképezésre való üveglemezeknél más elrendezés célsze- 45 rűbbnek látszik. A találmány értelmében mozgófénykép céljára készült filmekkel bármely meg­lévő felvevőkészüléket minden további nélkül használhatunk és egyszerű leper- 50 getés révén a negatívot előállíthatjuk, minthogy a negativanyag érzékenysége a szűrő elmaradásával úgyszólván sem­mit sem csökkent. A képek vetítését is egy színdiafragmának a vetítőkészülékbe 55 való egyszerű beillesztése révén érjük el, minthogy a résznegatívok a filmen he­lyes sorrendben vannak elrendezve. Szte­reoszkop mozgófényképfelvételeket is ter­mészetes színekben úgy állíthatunk elő, 60 hogy a felvételnél a két sztereoszkop kép­részt ismert módon két objektív és tükör révén a mozgásirányában egymás mögött rakunk fel, pl. zöldet és kéket a jobb­oldali, pirosat a baloldali kép számára. 65 Ha a film lepergetése révén a színszek­tor mögött helyes színű képet állítottunk elő, a sztereoszkópikus hatást azáltal ér­jük el, hogy a képeket anaglifákhoz ha­sonlóan színes szemüvegen keresztül néz- 70 zük. Szabadalmi igény: Fényképészeti réteg, amit az jellemez, hogy az alapanyagra egymásután tet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom