86829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg idomdarabok, pl. láncok villamos hegesztésére

Megjelent 1931. évi május lió 132 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86839. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés főleg idomdarabok, pl. láncok villamos hegesztésére. „Vulkán" láncgyár, vas- és fémipari cikkek gyára Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 10-ike. Facondarabok, pl. láncok villamos he­gesztése tudvalévőleg a Thomson-féle ú. n. ellenállási eljárás útján történik. Ez az el­járás az alacsony feszültségre letranszfor­, máit, nagy intensitású áramok által a két összehegesztendő test érintkezési helyén fellépő nagy átmeneti ellenállás folytán előidézett hőfejlesztésen alapszik. Lánchegesztésnél a két összehegesztendő I test helyébe a szemmé hajlított fémrúdnak egymással szemben álló két vége lép, ahol is a hegesztendő láncszem két egymás felé közelíthető elektróda közé van befogva. Az áram hatására az ütközési hely felhe-i vül, amikor is a két végfelület összeforra­dása helyén, tarajjal bíró hegesztési var­rat keletkezik. Az ezen eljárás szerint készült facon­darabok, pl. láncok ugyan nagyjában meg-i felelnek rendeltetésüknek, de mégis bizo­nyos hátrányokat mutatnak. Az első hátrány az, hogy a hegesztési varrat mentén keletkező taraj arra utal, hogy a darab, pl. lánc nem hegesztés útján i készült. A másik hátrány abban nyilvánul, hogy a hegesztési varratok nem egyformán szi­lárdak és így a húzási igénybevételnek nem egyformán állnak ellent. Ez részben arra l vezethető vissza, hogy a hegesztési műve­let, főleg pedig annak időtartama, a he­gesztő munkás megitélésétől függ, minek következtében a hegesztés sem egyformán tökéletes. i Az említett okokból az elektromosan he­gesztett facondarabokat, pl. láncokat a gyakorlat nem tekinti egyenértékűnek a kovácsolt facondarabokkal, pl. láncokkal. A jelen találmány már most oly eljá­rásra és berendezésre vonatkozik facon- 40 darabok, pl. láncok villamos hegesztésére, mely egyrészt a varrat szilárdságát növeli és másrészt a hegesztési varrat helyén ke­letkező tarajt eltünteti, úgy hogy az új eljárás szerint hegesztett facondarabok, 45 pl. láncok szilárdsága nem marad a ková­csolt facondarabok, pl, láncok szilárdsága mögött és ezektől külső megjelenés tekin­tetében sem különböztethetők meg. Az új eljárás lényege az, hogy a hegesz- 50 tési varratot, a hegesztési művelet befeje­zése után, de a munkadarabnak még izzó állapotában, zömökölés, sulykolás, kalapá­lás útján tömörítj ük. A még izzó hegesz­tési helynek tömörítésével nemcsak a he- 55 gesztési tarajt tüntetjük el, hanem a var­rat szilárdságát, az anyagrészecskék tömö­rítésével növeljük is. A találmány szerinti eljárás újdonsága a hegesztési varratnak a hegesztést köz- 60 vetlenül követő tömörítésében áll. Acélnak és kovácsolt vasnak autogén hegesztésénél, a hegesztő fém folyékony állapotában történő hegedésnél fellépő üreg- és hólyagképződés kiküszöbölésére, 65 az új eljáráshoz látszólag hasonló, követ­kező eljárást már javasolták: Az előkészített hegesztési helyen részle­tekben elhelyezett hegesztő fémet, szúró­láng segélyével, fokozatosan képlékennyé, 70 tésztaszerűvé teszik és a hegesztési vége­ket kalapácsütésekkel egyesítik. Míg azonban ennél az eljárásnál, auto­génhegesztéssel kapcsolatban, a képlé­kennyé tett hegesztő fémet a hegesztendő 75 végekre kalapálták, a hólyagképződés megszüntetésére, tehát magát a hegesztést fogantosították kalapáccsal, addig a jelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom