86808. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sima vagy alakos tömör rudaknak vagy drótoknak előállítására

— 2 — tosítási alakja van feltüntetve, mely hat (A, B, C, D, E, F) gömbdarabból áll, a 3. ábrán a hengerműnek kissé megváltoztatott foganatosítási alakját előlnézet-5 ben mutattuk be. A 4. és 5. ábrán a drót előállítására szolgáló eljárás foganatosítására különösen alkalmas berendezést szemléltettünk, melynél oly eljárás, illetve berendezés ta-10 Iái alkalmazást, .amellyel a drótot a tulajdonképpeni hengerműben való megmunkálás előtt kiizzítjuk. Emellett a 4. ábra az izzítókemencén, a hozzá csatlakozó hengerművön és a feltekercselőszerkeze-15 ten át vett hosszmetszet és az 5. ábra a hozzátartozó felülnézet. A 6. és 7. ábrán a nyomókalibernek egy további foganatosítási alakja látható, mely egy a 6. ábrán felülnézetben, a hajtó-20 szerkezet egy részével a 7. ábra VI—VI vonala szerint vett metszetben feltüntetett sajtóból áll. A 7. ábra a berendezést a kezelési oldal felül nézve mutatja. A vázlatos 1. ábra szerint a három (a, b, 25 c) henger, melyek lényegben gömbalakúak a (d, e, f) tengelyeken van elrendezve, mely tengelyek egyidejűleg és egyenlő sebességgel ugyanazon irányban hajtatnak. A tengelyek középvonalai egy 30 síkban fekszenek. Mindegyik henger belső végén mélyedés van kiképezve, mely egy gömbnek részét képezi és melybe a szomszédos hengernek megfelelő része fogódzik, úgy hogy a hengerek egymáshoz any-35 nyira közel felehetnek, hogy oldalt teljesen zárt központos (g) kaliber képződik". A hengereknek gömbalakja következtében a (g) kaliber bejárata mindkét oldalon kúpos vagy tölcséralakú és a fém szá-40 mára fokozatosan szűkülő vezetéket képez, úgy hogy a hengereken aránylag nagy átmérőjű fémrúdak vagy drótok hajthatók át. A 2. ábra szerint a hengerek alakja ha-45 sonló, de az elrendezés némiképen módosítva Van, ami által egy síkba hat hengert rendezhetünk el, melyek között a hatszögletes (G) nyílás képződik. A hengerek felületeinek azon részei, 50 amelyek az átjárónyílások falait képezik, hornyokkal vagy mélyedésekkel láthatók el, ami által köralakú vagy másképpen alakított nyílást kaphatunk és megfelelő keresztmetszetű drótot hengerelhetünk. A 55 hengereknek ezen ható felületein továbbá bordák vagy bemetszések lehetnek kiképezve, oly célból, hogy a hengerelt drót vagy rúd keresztmetszetében hosszirányban folytonosan ismétlődő változásokat hozzunk létre. 60 A berendezés üzeménél a rúd- vagy drót alakú anyagot a hengerek közötti átjárónyílásba vezetjük és a hengerek forgatása által azok között áthajtjuk, miközben a hengerek az anyagra gyúró ha- 65 tást gyakorolnak és annak keresztmetszetét egyetlen munkamenetben az átjáró csatornának, illetve kalibernek legkisebb átmérőjére csökkentik. Emellett a nyomás az anyagra sugárirányban és pedig 70 minden oldalról egyidejűleg hat, ami által a fém tengelye irányában komprimáltatik és belső feszültségek nélküli homogén terméket kapunk. A hengereket folytonosan vagy szaka- 75 szosan egy irányban forgathatjuk, illetve akkor, ha egyenletes átmérőjű drótot akarunk előállítani, a hengereket fordulatuk egyik részében az egyik irányban és ezután ellenkező irányban hozhatjuk for- 80 gásba. Utóbbi esetben a drótot a hengerek visszaforgása közben a kész termék feltekercselésére szolgáló motolla vagy más tartó- vagy húzószerkezet útján kell fogvatartani. 85 A 3. ábra a hengerműnek gyakorlatilag használható foganatosítási alakját mutatja, melynél a. hengereknek csak hatásos felületi részei vannak gömb felül etek részeiként kiképezve. Az egész eljárás 90 jobb megértetésére a 4. és 5. ábrán teljes berendezést tüntettünk fel, mely az anyagnak megmunkálását a gyűrű- és kötegalakú kiindulási anyagtól kezdve egészen a végtermék elkészítéséig szemlélteti. 95 Ezen berendezés kapósán egyúttal iij izzító eljárást is írunk le, mely előnyösen a találmányt képező hengerlési eljárással kapcsolatban talál alkalmazást. Ez az eljárás, illetve a foganatosítására szol- 10c gáló berendezés ezenkívül más hasonló célokra, pl. drótoknak, szalagoknak stb. hevítésére és izzítására és általában drótnak vagy más izzítandó anyagnak zománcozására, edzésére és egyéb hőkezelésére 10? használható. Ez az eljárás és a vele kapcsolatos berendezés a drótok izzítására eddig használt eljárásnál előnyösebb, minthogy az izzítandó anyagnak állandóan teljesen egyenletes hevítését teszi ím lehetővé azáltal, hogy az anyag egymásután a fűtőfelületnek összes pontjait érinti, úgy hogy a hőkülönbségek biztosan kiegyenlíttetnek és a drótnak kilépési hőmérséklete tökéletesen egyenlő marad, Hí ami pl. az izzítandó anyag edzésénél a