86803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersolajok és nyers petroleum bituminálható szénhydrogéneinek bitumenné való átalakítására

konzisztenciájú, az előkészített anyagban több olajat kell meghagyni, vagy az elő­készített anyagot ugyanolyan származású olajjal kell keverni s a bituminálást meg-5 ismételni, amíg 45—55 penetrációnak meg­felelő konzisztenciát érünk el, mire a duk tilitási próbával vizsgáljuk meg, hogy a termék bitnmen. Előfordulhat,' hogy, ámbár a kénnel ke-10 zelt termék 45—55 penetrációnak meg­felelő konzisztenciájú, duktilitása mégis kisebb 20 cm-nél, sőt esetleg zérus. Ilyenkor három eshetőség forog fenn: 1. A desztilláció vagy a kénnel való ke-15 zelés, közben a jelzett hőfokhatárok túllé­pettek. 2. A szükségelt kénmennyiség túllépe­tett. 3. A felhasznált nyersolaj a bituminá-20 Iásra alkalmatlan. Az utóbbi eset biztos megállapítása cél­jából ajánlatos a kísérleteket megismé­telni s csak ha az eredmények azonosak, mondható ki, hogy a tekintetbejövő nyers-25 olaj a bitumen gyártására alkalmatlan. A Romániában előforduló nyersolajok közül az Ochiuri, (Jura Oenitei, Moreni, Tuicani, Tíntea, Baicoi lelőhelyüek bitu­minálhatók, míg a Bustenari, Campina, 30 Moreni, Copaceni lelőhelyekről szárma­zőak nem bituminálliatók. A maximális kénmennyiséget az szabja meg, hogy a fenti eljárással termelt bitu­mennek 25°-nál legalább 20 cm duktilitás-35 sal és 50 penetrációval kell bírnia. A bitu­men konzisztenciája nem a kénmennyi ségtől, hanem az előkészített anyag olaj­tartalmától függ. Ha egy bizonyos konzisztenciájú bitu-40 men előállításához egyrészt a maximális kénmennyiséget, másrészt az előkészített anyag sűrűségét és viszkozitását megálla­pítottuk, a következő nyersolajmennyisé­gek feldolgozásakor nem kell már a fent 45 leírt kísérleteket megismételni, hanem elégséges a nyersolajat annyira desztil­lálni, amíg a maradék a megállapított sű­rűséggel és viszkozitással nem bír, mire az ismertetett módon a megállapított kén-50 mennyiséggel a bituminálást elvégezhet­jük. Az előkészített anyaghoz a ként előzete­sen vagy a felhevítés közben, de minden­esetre korábban adagoljuk, semmint a folyadék hőfoka 120° fölé emelkedett. 55 Példa: Moreni-i nyerspetroleumból 50 penetrációjú és 100 cm duktilitású bitu­men előállításához a nyersolajra számított 2.6%, az ebből előkészített anyagra számí­tott 7.4% kén szükséges. 60 Iparilag a bitument zárt vagy nyilt edé­nyekben állíthatjuk elő. A zárt edényekben való munka gyorsabb és az egészségre kevésbbé ártalmas, A kén más anyagokkal, mint klórral, 65 ozónnal, levegővel stb. helyettesíthető, a bituminálás azonban ez esetben hosszadal­masabb és költségesebb. A fent ismertetett módon természetes bitumenek is megjavíthatok. '70 A nyersolaj melléktermékeinek finomí­tásából származó különböző maradékok ugyanígy bituminálhatók, feltéve, hogy bituminálható nyersolajból származnak és hogy azon anyagok, amelyekből a maradé- 75 kok származnak, nem lievíttettek a jelzett hőfokhatárok fölé. Szabadalmi igények: 1. Eljárás nyerspetroleumból s ennek ma­radékaiból származó bituminálható 80 szénhidrogéneknek bituminálására és természetes bitumenek feljavítására, melyet az jellemez, hogy a (bemártott hőmérővel mért) legfeljebb 300°-ig ter­jedő hevítés révén előkészített, a ben- 85 zintől, világítóolajtól, Diesel-olajtól és egyéb könnyűolajtól megszabadított anyagot 10%-nál kisebb mennyiségű annyi kénnel hevítünk legfeljebb 274°-ig, hogy oldási állapotban lévő 90 duktilis bitumen (nem pedig kolloidális gyantás anyag) keletkezzék. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a nyersolajhoz az előkészítő desztillálás közben szénsavas 95 meszet adagolunk. 3. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a kén helyett klórt, ozónt vagy levegőt alkalmazunk. L'allas nyomda, Budapest. 86808

Next

/
Oldalképek
Tartalom